A kormány által fontosnak és elsősorban megvalósítandónak minősített beruházásként az Aranyos-völgyi viadukt megépítését, továbbá a városi uszoda – választások előtti – alapkő-letételét ígérte meg ismételten Orbán Viktor miniszterelnök a Megyei Jogú Városok Szövetsége 51. Közgyűlésének veszprémi megnyitóján.
Üzent ezzel a megyeszékhely lakóinak, hogy olyan kormányuk van, amelyik teljesíti a vállalásait.
A közgyűlés résztvevőit házigazdaként Porga Gyula polgármester, majd Szita Károly, Kaposvár polgármestere, a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke köszöntötte. A közgyűlésen egyebek között az önkormányzatok működését érintő aktuális kérdésekről, a Terület és Településfejlesztési Operatív Programban (TOP) szereplő uniós és hazai források felhasználásáról, valamint a Modern Városok Program keretében megvalósítható fejlesztési lehetőségekről tanácskoznak a résztvevők. Szita Károly kiemelte, hogy ez utóbbi az évszázad legjelentősebb beruházási programja, ami kormánytámogatással, de mégsem kormányzati szinten kigondolva, hanem a települések igényeinek alapos felmérése után és azok szem előtt tartásával valósulhat meg.
Kósa Lajos, a Megyei Jogú Városok fejlesztéséért felelős tárca nélküli miniszter elmondta, hogy a programra 2022-ig 3500 milliárd forintot fordítanak, nagyobb részben hazai fejlesztési forrásokból. Ez teszi lehetővé, hogy „sok ezer éves kampányígéretek” váljanak valóra. Egyúttal arra figyelmeztetett, hogy a megvalósuló beruházásoknak a jövőben jelentős működtetési költsége lesz, ami nem baj, csak feladat, amivel már a tervezés időszakában számolni kell és az igényeket a későbbi lehetőségekhez igazítani.
Orbán Viktor miniszterelnök a Veszprémre vonatkozó ígéretek megerősítése után arról beszélt, hogy centrumpártként lassan minden oldalról támadásoknak vannak kitéve. Mostanában amiatt, hogy az önkormányzati rendszerben tervezett változtatásokkal fel akarják számolni a kistelepülések önállóságát.
– Ezt totális marhaság, álhír, vagy ha úgy tetszik fake news – jelentette ki, hozzátéve, hogy polgármestere, képviselője mindenkinek lesz a jövőben is.
Az elmúlt parlamenti ciklusokat elemezve elmondta, hogy 2010-ben egy csőd szélén tántorgó országot vettek át. Az első négy év a talpra álláshoz volt elég, a most záruló ciklusban pedig eljutottunk odáig, hogy „kezdünk jól kinézni”. Mindez nem ment volna az önkormányzatok 1368 milliárd forintos adósságállományának konszolidációja nélkül. Azt, hogy „rendben vagyunk és jó itt élni”, a miniszterelnök szerint 2018–2022 között érhetjük el.
Ezúttal sem maradt el a migrációs helyzet felemlegetése.
– A veszély kívülről jön, és nem fog magától elmúlni – jelentette ki Orbán Viktor –, hiszen sok száz éve nem tapasztalt folyamatok indultak el a világban, és kérdésessé vált, tudnak-e emberek milliói ott élni, ahol megszülettek. Mi azonban nem akarunk sokszínűek lenni, olyanok akarunk maradni, amilyenné 1100 év alatt váltunk itt, a Kárpát-medencében! – Beszéde végén figyelmeztetett:
– Most, amikor végre van egy biztató jövőképünk, a jövőnket veszíthetjük el.