Robert James Wallner ikonikus története világszerte sikert aratott a mozivásznon. A szív hídjai ebben az évadban a Pannon Várszínház színpadán elevenedik meg, és igyekszik utat találni a nézők lelkéhez. Az előadást Szelle Dávid rendezte.
A boldogság minden ember számára kardinális kérdés. Hiszen csak egy életünk van, és azt az egyet senki sem szeretné elvesztegetni. Ám boldognak lenni nem is olyan könnyű. Jóérzésű ember nem szeretne másoknak fájdalmat okozni miközben a saját boldogságát hajtja, hisz ez tönkretenné a vágyott érzést. Erről beszél rendkívüli érzékenységgel A szív hídjai keserédes romantikus története. Megmutatja: kincsként kell megélnünk, és aztán megőriznünk a boldog pillanatokat.
A történet szerint Carolyn (Kovács Ágnes Magdolna) és Michael (Szelle Dávid) egy levelet talál anyjuk hagyatékában, mely felfedi a nő életének meghatározó, ám mindvégig titkolt szegletét. Francesca (Pap Lívia) megcsalta a férjét. Miközben megismerjük Francesca és a kalandos életű Robert (Koscsisák András) szerelmének történetét, végigkövethetjük a nő gyerekeinek reakcióit. Miként tudják feldolgozni, hogy az anyjukról alkotott kép egyszeriben összedől, majd újjáépül? Mit tanít Francesca még a halála után is?
A Pannon Várszínház előadásában a két idősík organikus egységként fonódik össze. Nem különíti el a múltat és a jelent, egymás mellett okosan megférnek a színen. Így nincsenek éles jelenetváltások, a történet hömpölyög, nincsenek felvonások, nincs szünet, nem zökkent ki semmilyen zavaró tényező. Emellett ez a megoldás rengeteg reakcióhelyzetnek ad teret. Kovács Ágnes Magdolna és Szelle Dávid szinte folyamatos színpadi jelenlétével a nézőkkel együtt figyeli és érti meg Francesca tetteit. Kommentálják az eseményeket, ahogy csak egy megbotránkozott gyerek tudja. Elvégre ki kíváncsi arra, hogy szeretett anyja hogyan enyelgett egy vadidegennel? Színészi szempontból minden ilyen lehetőség magas labda, melyet jól csapnak le. A testvérek jellemvonásai szépen rajzolódnak ki, és anyjuk vívódásainak hátterében fokozatosan megismerjük az ő problémáikat is.
Pap Lívia könnyedséggel és őszinte lendülettel kelti életre Francescát. Átérezhető minden öröme, kétsége, félelme. És senkinek nincs szíve haragudni rá a házasságtörésért. Lopott magának néhány nap boldogságot egy elszürkülő világban, miközben felelősséggel viseltetett távol lévő gyerekei és férje iránt.
Koscsisák András a National Geographic világutazó fotósának szerepében megkapó alakítást nyújt. Nem kezdeményezi a kapcsolatot, de mesél az útjairól, a múltjáról, és kíváncsi a nőre. Az érdeklődés alapjellemvonása, akárcsak az, hogy a jelennek él. Kommunikatív, dinamikus, és mélységet ad a karakternek, hogy ez a néhány napos viszony számára sem csak egy a sokból. Életre szóló találkozás az övék.
Mind a díszlet, mind a jelmezek egyszerűek és funkcionálisak. A darab csupán néhány hangsúlyos fényváltást tartalmaz. A színpadkép így meglehetősen statikus, cserébe viszont intim atmoszférát teremt. Más emberek életébe és otthonába pillantunk be, minden csillogás nélkül.
A szív hídjai érzékeny és rendkívül bensőséges témákat dolgoz fel, melyek kellő erővel szólalnak meg a Pannon Várszínház színpadán. A koncepció minden ponton arra törekszik, hogy bizalmasává fogadja a közönséget. Maradandó élménnyel távozhat, akihez ez az előadás utat talál.
Szalai Renáta
A vezető képen Koscsisák András és Pap Lívia. Fotók: Pannon Várszínház