David Pressman, az Amerikai Egyesült Államok magyarországi nagykövete a minapi függetlenség napi megemlékezésre zugligeti rezidenciáján fogadta a meghívott vendégeket. A fogadásra csaknem ezer fő volt hivatalos, köztük a Veszprém Kukac főszerkesztője is, aki nem tudta elfogadni a meghívást, lapunkat fiatal munkatársunk képviselte.

A nagykövet beszédében a többi között a magyar kormány külpolitikájára is reagált. Nem maradt el a kritika, de az elismerése sem, mert Orbán az ünnepség helyett egy kijevi tanácskozást választott az ukrán elnökkel.

A nagykövetségi ünnepségről természetesen nem hiányozhatott az amerikai zászlóerdő, az Államok ikonikus ételei, üdítői és a nagykövetség sasos címere sem. A vendégek elegáns, színes ruhákban érkeztek. A jelenlévők között szerepelt Nagy Ervin, Hosszú Katinka, Márki-Zay Péter, Hadházy Ákos és a magyar politikai, a kulturális és a tudományos élet számos szereplője. Mindig izgalmas megfigyelni, hogy ki van jelen egy fogadáson, de talán többet mondana el az, amire nincs rálátásunk, hogy vajon ki utasította el a meghívást?

Az ünnepséget a zászlófelvonás, majd Falusi Mariann nyitotta meg, aki elénekelte a magyar és az amerikai himnuszt. A nagykövet úr beszédében reagált a világ aktuális kérdéseire. Kifejtette az amerikai választásokkal kapcsolatos álláspontját, és megosztotta a véleményét Orbánék kijevi útjáról is. Hangsúlyozta: „az Egyesült Államok arra bátorította az ukrán és a magyar kormányt, hogy közvetlenül, vezetői szinten egyeztessenek, hogy feloldják a nézeteltéréseiket. Orbán Viktor miniszterelnök ukrajnai útja fontos, ez egy jelentős lépés.

Figyelemmel fogjuk kísérni, hogy mi lesz a mai találkozók kimenetele, addig is fontos nyugtáznunk a tényt, hogy ezek a találkozók megtörténtek.” Úgymond, az amerikaiak a magyarokhoz hasonlóan kíváncsian várják a megbeszélés eredményeit.

Pressman nem hagyhatta szó nélkül a magyar kormány nyíltan trumpista megszólalásait: „…az önök miniszterelnöke továbbra is naponta emlékeztet bennünket arra, hogy kit szeretne győztesként látni ezeken a választásokon, és kire szavazna, ha ő maga amerikai lenne – csakhogy nem az. …Nincs még egy olyan szövetségesünk vagy partnerünk – egyetlenegy sem –, aki hozzá hasonlóan, nyíltan és fáradhatatlanul kampányolna adott jelölt mellett egy amerikai választáson, láthatóan meggyőződve arról, hogy ez Magyarországot segíti, vagy legalábbis őt személyesen.”

– Mit jelent, ha egy vezető úgy viselkedik, mintha egy szövetség nem is országok között, hanem csak az azokon belüli, vélt ideológiai partnerek között állna fenn? – tette fel a kérdést, hozzáfűzvén, hogy az amerikai–magyar kapcsolat nem alapulhat a hatalmon lévő személyeken. Pressman baljós jövőképet festett az amerikai–magyar szövetségről: figyelmeztette a magyar kormányt, hogy a két ország közötti kapcsolatot kockáztatja, ha nem változtat a stratégiáján. – Az Egyesült Államok és Magyarország kapcsolata népeink, magyarok és amerikaiak közös törekvésein alapul, hogy szabadon, demokráciában, jogállamiságban és biztonságban éljenek. A magyar kormány jól tenné, ha ezt nem alacsonyítaná le pusztán a pártpolitika szintjére.

A nagykövet beszéde végül mégis optimizmusra adott okot: „A magyar emberek újra és újra világossá teszik, hogy miért fontos és időtálló Amerika és Magyarország kapcsolata. A kapcsolat szíve-lelke mindenki, aki ma itt van köztünk.” Nyomatékosan hangsúlyozta, hogy a két állam szövetségét mégis csak a magyar és az amerikai emberek képezik. Azok a kisemberek, akikkel munkája során alkalma volt szót váltani, akik szívélyesesen és kedvesen fogadták, akik megosztották vele nagyszerű terveiket. „Ahogy Amerikát sem egy elnöke határozza meg, úgy Magyarországot sem határozza meg egy miniszterelnöke.”

Mi tagadás, súlyos szavak és gondolatok hangzottak el a gyönyörű, nyári délutánon a pattogatott kukorica és az amerikai katonai egyenruhák társaságában. Pressmann beszéde után szünet, majd a Blahalouisiana következett.

Vezető képünkön: David Pressman, az Amerikai Egyesült Államok magyarországi nagykövete: „…egyetlen országgal sincs ilyen bizonytalan helyzetben a szövetségünk.” Forrás: Amerikai Nagykövetség

Fotók: a szerző