A világ energiafogyasztásának harmadát az épületek fűtésére és hűtésére fordítjuk. Energiafaló lakóépületeink rengeteg károsanyag-kibocsátásért és légszennyezésért felelősek, melynek csökkentése szakszerűen tervezett energiahatékonysági felújítások nélkül nem sikerülhet. Nem mindegy, mennyi a havi rezsi.
Ki fizeti a számlát?
Az 57 millió tonnás magyar CO2 kibocsátás 16 százalékáért otthonaink fűtése és hűtése a felelős, amelynek 70 százalékát a nem, vagy nem megfelelően hőszigetelt 2,5 millió magyar családi ház adja. Évi 100–130 ezer otthon teljes körű energetikai felújítására lenne szükség ahhoz, hogy ez az arány csökkenjen. Egy jól megtervezett hőszigeteléssel 50 százalékos, komplex energetikai felújítással akár 80–90 százalékos energiamegtakarítás is elérhető. A korszerűtlen magyar családiház-állomány teljes körű hőszigetelésével 2 millió tonnával csökkenthető a CO2-kibocsátás évente, a karbonlábnyomunk pedig 32 százalékkal. A Knauf Insulation szakembereinek számításai szerint a jelenleginél is jobb minőségű és megfelelő vastagságú homlokzati szigetelőanyagok a klímavédelemért folytatott küzdelemben még jobban felértékelődnek.
Mit tehetünk a Földért?
Egyéni szemléletváltásra van szükség, vélik a Knauf Insulation szakemberei. Magyarországon a hazai lakóépületek átlagos osztályzata FF, vagy ennél rosszabb energetikai besorolású. 2017 és 2019 között az új lakóingatlanok csupán 17 százaléka volt BB, vagy ennél magasabb minősítésű, ami megfelel majd a 2022 közepétől alkalmazott követelményeknek. Jól megtervezett és kivitelezett szigeteléssel egy átlagos magyar lakóépület energiafogyasztását szigeteléssel legalább a felére lehetne csökkenteni, ami hatalmas megtakarítást jelentene és jelentősen csökkenne épületeink környezetkárosító hatása is. Magyarországon az európai átlagnál sokkal rosszabb légszennyezettségi – NO2, CO2 – mutatóért a legfőbb szennyező, a lakossági fűtés-hűtés a felelős.
Ablakon kidobott pénz, ami évtizedekre fogva tarthat
Magyarországon az energetikai felújítások többsége nem tervezett, inkább tűzoltásnak tekinthető. A fő szempont sajnos nem az energiamegtakarítás, hanem a gyorsaság és a költségek minimalizálása. Még mindig kevesen gondolkoznak kifejezetten energiahatékonysági célú fejlesztésekben. Erre bizonyíték, hogy az elmúlt öt évben összesen 2500–3000 milliárd forintot költöttünk energetikai felújításra, ám ennek csak kevesebb mint fele járt érdemi energiamegtakarítással. Az ilyen felújítások sokszor a klímavédelem szempontjából többet ártanak, mint használnak.
– A szakértelem és tervezés nélkül, ötletszerűen, átgondolatlanul megvalósított energetikai felújítások sajnos hosszan fogva tartanak. Megvesszük a legolcsóbb, esetenként kevésbé korszerű terméket, és utána ugyanott tartunk, mint azelőtt: nem takarítottunk meg energiát, és a következő 15–20 évben ugyanannyit fogunk költeni havonta rezsire – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója. – Ugyanakkor egy rosszul tervezett és kivitelezett, ám költséges felújítás évtizedekre elveszi a lehetőséget egy valódi energiamegtakarítást eredményező korszerűsítés elől, ezt hívják szakmai körökben lock-in/belakatolási hatásnak.
Jelentős ártöbblet, jobb értéktartás, kevesebb károsanyag-kibocsátás
Évek óta folyamatosan nő az energiahatékony otthonok aránya. Körülbelül azonos méretű családi házak esetében érezhetően megnőtt a korszerű, hőszigetelt családi házak kínálati átlagára. Az árak növekedése négyzetméterenként 15–28 ezer forint között volt a település típusától függően. Annak ellenére, hogy a hőszigetelt otthonokat drágábban kínálják eladásra tulajdonosaik, az árkülönbség és a magasabb ár nem jár az eladási idő növekedésével.
A Knauf Insulation szakemberei szerint is egyre több ingatlantulajdonos szigeteli a házát, amelynek több haszna is van: az ingatlan használata során akár a rezsi fele is megtakarítható, értékesítéskor a befektetett összeg három-, négyszeresével is nőhet a ház értéke (régiótól függően) és jelentősen csökkenhet a karbonlábnyomunk is.
Az energiamegtakarításról, a megfelelő szigetelésről, energiafelhasználásunk mérsékléséről korábban is írtunk.
Fotó: Knauf Insulation
