Óriás szállítóhajókon varrják össze a Távol-Keleten elkezdett ruhákat, hogy mire azok az európai és az amerikai kikötőkbe érnek, vásárlóikat a legújabb trendekkel vértezzék magabiztosabbá. Ez a folyamat idén tavasszal megszakadt: Magyarországon 90, az USA-ban 80 százalékkal csökkent a ruhakereskedelem forgalma az előző évihez képest.
Az éghajlatváltozást előidéző üvegházhatású gázok 8–10 százalékáért felelős a ruhaipar, amely az olajszektor után a legszennyezőbb ágazatok közé került. Bár a turizmus vagy az éttermek nehézségeiről több szó esik, nagy vesztese a koronajárványnak a ruhaipar is, írja a g7.hu.
Magyarországon 90 százalékkal csökkent a ruhakereskedelem forgalma áprilisban az előző évhez képest. Hollandiában például 21 millió ruhadarabot nem tudtak eladni 2015-ben, a teljes kínálat 6,5 százalékát. A H&M még 2018-ban közölte: 4,3 milliárd dollár (1315 milliárd forint) értékben maradtak eladatlan termékei. A svéd lánc az eladatlan ruháit részben erőművekben égeti el, 2017-ben például 15 tonnát. Magyarországon is „hasznosulnak” így ruhaneműk, a legszegényebb háztartásokban gyakran fűtenek ezekkel a veszélyes vegyszerekkel átitatott anyagokkal, amik aztán káros égéstermékekkel szennyezik a levegőt. A túltermelés a luxusmárkákra is jellemző: a Burberry 2018-ban 37 millió dollár (11 milliárd forint) értékű árut égetett el a „márkaérték” megőrzésére hivatkozva.
A silány minőségű, de a divatot követő ruhák sokak számára megfizethetőek, viselőik velük üzenik, hogy ők sem maradnak le. Ezt a pszichológiai hadviselést magas szintre emelték a tervezők a csilivili, ám két-három hónap elteltével eldobható holmik kínálatával. Gyerekek tízezrei görnyednek a sötét pincék vagy asszonyok a hajófenéken, hogy a szaggatott farmerek és a flitteres pólók tulajdonosai jól érezzék magukat. Egy észak-olasz középiskolában végzett felmérés szerint egyetlen diák sem akadt, aki rendelkezett volna 2 éves vagy annál öregebb ruhaneművel…
A mindent elárasztó göncök további terjedését különféle mozgalmakkal kívánják megállítani. Angliában a tudatos vásárlók nem vesznek olyan ruhákat, amelyek gyermekmunkával készültek. Az üzletek kirakatában térképek jelzik, hogy milyen országok kerültek tiltólistákra. Például Banglades, Kína, Pakisztán.
Egy másik csoport tagjai a kapszulagardrób-szemléletet igyekeznek elterjeszteni. Kisszámú, egymással jól kombinálható ruhadarabok beszerzését ösztönzik. Ehhez segítséget adnak neten, de hirdetésekkel, előadásokkal is, de például Közép-Angliában állami általános iskolákban, ahol nincs kötelező egyenruha, heti egyórás tantárgy a ruhatár-alakítás. A klasszikus kapszulagardrób 10-12 ruhából áll: 2 szoknya vagy nadrág, 2 kardigán vagy blézer, 4 blúz vagy póló, két pár cipő. Természetesen az alsóneműk és pizsamák mellett a kiegészítők, a kesztyűk és sálak tartoznak még ide. Azt is tanítják, hogy az egyes darabokat miképp lehet egymással jól variálni, hogy minden egyes holmi viselhető legyen szinte bármelyik másikkal.
A neheze most jön: a minimalista ruhatár összeállításakor érdemes jó minőségű darabokat választani, mivel ezeket gyakran viselik, gyakran hordják. Na, erre még nincs elég tipp, viszont évente több korosztályban hirdetnek Földvédő hölgyeket.
A témában bővebben ITT és ITT tájékozódhatnak.
