Nincs veszve minden, míg kormányunk képes felülbírálni az álláspontját. A rőzsegyűjtés eddig lopásnak minősülő büntetendő cselekmény volt, most viszont egyenesen erre ösztönzi polgárait. Igaz, csak a rászorulókat. A többieknek a tűzifaprogramot ajánlja, egyelőre fejsze és fűrész nélkül.
Bajban ismerszik meg a kormány: a mienkre ez a közmondás teljesen igaz. Az elhibázott háború, de még inkább az elhibázott brüsszeli szankciók miatt menti a menthetőt. Szívén viseli a hideg ellen védekezők sorsát, megalkotta a tűzifaprogramot. Az agrárminiszter tudatja a kormány hivatalos honlapján, hogy a lakosság Szent Mihály napjától (szept. 29.) az erdőgazdaságoknál egységes áron veheti meg a téli tüzelőt. Igaz, némi megszorítással, ugyanis háztartásonként 10 erdei köbmétert vehet ezen az áron, a többit szerezze, ahonnan tudja.
Csak éppen fa nincs
Egyeseknek semmi sem elég jó, fanyalognak, kritizálják a gondos programot. Kétségtelen, a tavalyihoz képest harminc százalékosnak hirdetett faáremelés nem biztos, hogy a valóságban is annyi, de fogadjuk el. Szóval a 10 erdei köbméter ára 30 ezer forintos rögzített áron 300 ezer forint. Ha az elfogy, akkor a fázósak mehetnek a piacra a további tüzelőért az ár kétszereséért – most még szeptember végén, de ki tudja, novemberben hová futnak. A szépséghibája a programnak mindössze annyi, hogy nincs fa, pontosabban az állami erdőgazdaságokban nincs. Előreláthatólag márciusig. Marad a rőzsegyűjtés.
Erdei vagy piaci köbméter
A kormány azt kéri, ennek ellenére polgárai menjenek el az állami erdőségekhez, jegyeztessék elő, mennyi fát szeretnének, fizessék ki az árát és várjanak. Miközben várakoznak, megtanulhatják, hogy az erdei köbméter a gyakorlatban annyit tesz: az egy méter hosszú darabokra vágott feldolgozatlan farönkökből a tűzifákat egy méteres sorokba rendezik, azaz 1,7 méter magasságú farakást építenek. Mivel a farönkök között a farakásban mindig marad hézag, ezért úgy jön ki az egy köbméter tiszta faanyag, ha 1,7 méter magasságú farakást vesznek. Ez a faiparban használt egyezményes mértékegység.
A kereskedelmi gyakorlatban térfogatra és tömegre (azaz mázsára) kínálják a tűzifát. Egyes eladók az erdei köbmétert azért ajánlják, mert míg a frissen kivágott fa nedvességtartalma minimum 40 százalék, addig a légszáraz, fűtésre alkalmas tűzifa ennek a felét, 15-20% vizet tartalmaz. A tűzifa térfogata nem változik a száradás során, a súlya azonban folyamatosan csökken. Azt viszont szinte lehetetlen ellenőrizni, hogy mennyire száraz a vásárolt fa, így majdnem biztos, hogy veszíteni fog a tömegéből vásárlás után.
Fejsze, fűrész, szállítás
A kormányprogram kitér arra is, hogy a szállítás a vevőt terheli, tehát a 300 ezer forintot minimum egy százezerrel kell még megfejelni és csak ezek után jön a fogas kérdés: ki és milyen szerszámmal vágja fel a rönköket, hogy azok a kályhákba férjenek. Fejsze és fűrész nélkül, no meg fizikai erő nélkül nem megy.
A hvg.hu egyik olvasója így számolt be személyes tapasztalatairól: „A 10 köbmétert csak egyben adják ki. Azt ajánlották, ehhez minimum 10 tonnás, darus teherautót kellene bérelni. Az úgy 130 ezer forint, és a mi utcánkba viszont a KRESZ-tábla szerint maximum 7,5 tonnás jármű hajthat be.”
Várólisták is vannak
Nem érdemes mérgelődni, ez a jövő zenéje, tűzifafronton ugyanúgy várólisták alakultak ki, mint az egészségügyben. A sok információ a világhálóról ismerhető meg. Azok az idősek és szegények, akik olvasni alig tudnak, hozzájuk mindez nem jut el. Marad a szokásos rőzsegyűjtés. És még az is lehet, hogy továbbra is lelkiismeret-furdalásuk lesz a rőzsegyűjtés miatt és félnek, hogy a helyi rendőri erők nem tudják, ők nem bűnelkövetők. Szófogadó állampolgárok, akiket a kormány ösztönzött rőzsegyűjtésre.
Vezető képünkön: Munkácsy Mihály Rőzsehordó nő című festménye látható
