Mit tehet ma az, aki fel szeretne állni egy diktatúrával szemben? Mi a felelőssége a kisembernek, ha igazságtalanságot lát? „Az a hazaszeretet, hogyha kimondjuk, hogy probléma van” – állítja Pavel Talankin, a Senki tanár úr Putyin ellen dokumentumfilm főszereplője és alkotója. A putyini propaganda iskolai térnyeréséről és a háborús nevelésről szóló filmet minden magyar embernek látnia kéne.
A Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválon többek között az Oscar-jelölést kapott Senki tanár úr Putyin ellen is szerepelt. A 2025-ben megjelent dokumentumfilmhez Pavel Talankin nemzetközi segítséget is kapott.
Megható és egyben elgondolkodtató volt azt látni, ahogyan Pavel, azaz Pasha, egy oroszországi kisváros, Karabas egyik tanára a saját lehetőségeihez mérten szembeszáll a rendszerrel. Putyin birodalma sokszor megingathatatlannak látszik, a kisember pedig elveszettnek és reménytelennek a sok „agymosott” háborúpárti között. Mégis, a csupán tízezer fős kisváros tanára kapott a lehetőségen és filmre vette Oroszország féltve őrzött titkát. Habár Pavel Talankin hivatalosan, az állam kérésére az iskola ellenőrzésének céljából rögzítette az eseményeket és tanórákat, végül ez a nyersanyag tökéletes alapot szolgáltatott egy dokumentumfilmhez.
Valóban meglepő, mennyire gyorsan, mennyire komolyan átformálta az iskolát az orosz propaganda 2022 óta. Holott Pasha csak két évet vett videóra, a normalitástól eljutottunk a katonák által tartott órákig, a történelemhamisításig, a putyini narratíva oktatásáig, illetve a fegyvermutogatás mindennaposságáig. Mindez persze, „tanórán kívüli tevékenység”, azaz vagy az eredeti tanterv mellé, vagy annak rovására erőltették rá a gyerekekre a háborús úszítást, ezért a fiatalok nemcsak a politika lelki megterhelésével, de az iskolai lemaradással és bukásokkal is állandóan szembenéznek.
A film, miközben szívfacsaró és rémisztő, meg is mosolyogtat. Kicsit bemutatja, hogy a „gonosz oroszok” és a „szívtelen propagandisták”, az esetek 99 százalékában csak egyszerű kisemberek. Karabas legelszántabb putyinista oktatója is megvezetett és valahol csak annyit szeretne, hogy kedveljék a diákjai… Pavel nem is haragszik rá, de nagyon aggódik azokért a gyerekekért, akiket az ő víziója szerint oktat.
Olykor-olykor maga a propaganda adaptálása is humoros. A tanárok képtelenek kimondani bizonyos szavakat, például „denacifikáció”. Máskor Pavel videóra veszi, ahogyan az oktató felteszi a betanult kérdést, mire a diákság egy előre megkapott válasszal felel, olykor-olykor belesandítva a puskájába. Olyanok néha az új iskolai követelmények, mint egy nagy statisztálás. Elképesztő, hogy milyen kreatív módon voltak képesek bejuttatni a putyini propagandát a gyermekélet sokféle területére. A gránátdobó verseny például egészen utópisztikus…
A Senki tanár úr Putyin ellen megmutatja, hogyan bánnak a gyerekekkel, milyen narratívákat tanítanak nekik és azt is, hogy ezáltal mennyire csak utánpótlásként tekintenek rájuk. A film nagyon jól prezentálja, miként tud egy rendszer rendkívül gyors ütemben eszkalálódni. Féldemokratikus berendezkedéssel nekünk magyaroknak is érdemes odafigyelnünk a jelekre és az irányra, amerre országunk halad.
Ráadásul nemzetközi szinten is elborzasztó a film. Putyin ezek szerint egy hosszú háborúra készül, hogy ennyit fektet a fiatalokba? Félő, hogy ha a vezető el is tűnik, az ellenségkép maradni fog a következő generációkban is.
Sok autoriter és totalitárius rezsim fektetett tudatosan nagy energiát abba, hogy gyerekeket militarizáljon és propagandával formáljon. Gondolhatunk itt a náci Hitlerjugendtől kezdve, a mai ISIS-utánpótlásig. A magyar lakosság egy része pedig még jól emlékszik a kommunizmus úttörő mozgalmaira. A Senki tanár úr Putyin ellen filmben is megjelenik a vége felé egy hasonló gyerekmozgalom, amit személyesen Putyin vezet. Ezek a gyerekszövetkezetek alkalmasak az ellenségkép és a narratíva megerősítésére, a hűség bebetonozására és az erőszak legalizálására, normalizálására is.
Mindez az orosz vezetésről is képet adhat nekünk. Putyin továbbra sem törekszik a diplomatikus és demokratikus megoldásokra? Fél a lázadástól, nem bízik a saját népében? Miért irányítja ilyen vasmarokkal még a nevelést is? Nem sok jóra következtethetünk ebből. Noha mi, mint veszélyeztetett európai ország figyeljük az eseményeket. Oroszországban napi szinten milliók szenvedik el a propaganda és a háború pusztító következményeit.
Régóta vártam a Senki tanár úr Putyin ellen dokumentumfilmet. Jól szerkesztett, minőségi film. Mindez azonban háttérbe szorul a mondanivalója mellett, aminél a mai politikai helyzetben kevesebb sürgetőbb és fontosabb témát találhatunk ma Magyarországon. Mindenki nézze meg! Vegyük észre a jeleket, és ne hagyjuk ide sodródni az országunkat!
Képek forrása: Imdb
