A férfikézilabda idei Bajnokok Ligája csoportmérkőzései már eddig is számos meglepetést tartogattak. A Telekom Veszprém például magabiztos sikert aratott a legutóbbi tornagyőztes, címvédő Magdeburg ellen.
Kicsit szenvedve nyert a Montpellier ellen. Aztán simán kikapott a GOG vendégeként, majd kiütötte a Portót.
Az OTP Bank–Pick Szeged négyből három veresége is meglepetéskategória. Nem is annyira a kudarcok, inkább a nagyarányú különbségek az aggasztóak. Igaz, azért az Aalborg legyőzése nagy fegyvertény volt a szintén átalakulóban lévő, de gyengébb szegedi kerettel (34–27).
A kiemelt tudású sztáralakulatok is meglepően nagy különbségű vereségeket szenvedtek egymástól: Barcelona–Magdeburg 32–20. Zágráb–Kolstad 31–20, ami a felfokozott tempójú, nagyszámú támadásvezetésből is fakadhatott. Hiszen nagyon sok volt a lerohanásból szerzett gól. Amiket persze technikai és kikényszerített hibákból, jó védekezéssel és remek kapusteljesítmények utáni támadásvezetésekből szereztek az együttesek. Ám léteznek színvonalbeli különbségek is. Gondoljunk csak arra, hogy a Telekom Veszprém szinte gólra pontosan annyival verte a portugálokat, mint a hazai bajnokságban a Fradit!
Négy fordulót követően egyelőre nehéz megmondani, jövendölni, hogy kik végeznek majd a csoportok első két helyén, ami aztán alapjaiban meghatározhatja a Final Fourban részvevő együtteseket. Tudjuk, hogy ez egy kétnapos villámtorna, amit már többször nyert olyan csapat, amelyre senki nem számított.
Ahogy a futball nemzetközi mezőnyét is régen foglalkoztatja egy elit liga létrehozása, amelyben csak a legjobbak vehetnek részt, úgy a kézilabdában sem lenne elvetendő ötlet ezen gondolkodni. Hisz valóban sok gyenge együttes van a mezőnyben, amelyeknek esélyük sincs még a legjobb nyolcba sem jutni.
Én egy 12-es csoport oda-visszavágós bajnokságát rendezném meg, a végén a Final Fourral. Három kiesővel és a BL II-ből három feljutóval. Meggyőződésem szerint a mostaninál sokkal izgalmasabb lenne a legrangosabb klubtorna felvezető szakasza. Nem lennének menet közben korán elengedett, feladott meccsek. Ráadásul a kiesés réme is veszélyeztetné az együtteseket. Egy osztállyal lejjebb pedig nagy motivációt jelentene a feljutás lehetősége.
Ez persze csak egy szurkolói felvetés. Ám meggyőződésem, hogy a legdinamikusabban fejlődő sportágak egyikébe invesztálóknak is nagyobb izgalmakat jelentene egy ilyen BL torna. Egy próbát azért megérne a változatosság gyönyörködtet jegyében. Pláne a szurkolóknak, akik már az úgynevezett tuti győztes meccsekre csak fél szemmel kíváncsiak, és várják az egyenes kieséses szakaszt. Én is így vagyok ezzel…
Donát Tamás
Hugo Descat gólöröme a Telekom Veszprém–Porto meccsen. Fotó: Dömötör Csaba
