Túl vagyunk április 2-án, a Tényellenőrzés világnapján, amit eddig sem ünnepeltünk és – úgy tűnik – jó ideig nem is fogunk. Két évtizede újságírói kísérletként indult és mára világszerte működő szerkesztőségekké nőtték ki magukat, az álhírek terjedésének megakadályozása, az ellenőrzött, hiteles információk közzétételének elősegítésére létesült online felületek.
Politikai csatározások, választások, fegyveres konfliktusok, járványok adnak okot arra, hogy online felületeken „tényellenőrök” közöljenek hiteles információkat a világ történéseiről.
Ukrajnában például a StopFake, a Vox Ukraine és a Gwara háború és bombázás közepette is dolgoznak. Sikeres online tényellenőrző oldalak például a PolitiFact és a Factcheck.org az Egyesült Államokban; a Full Fact az Egyesült Királyságban, a Maldita és a Newtral Spanyolországban, a Chequeado Argentínában, az Aos Fatos és a Lupa Brazíliában – és még sok más kisebb és nagyobb országban. Érdemes felkeresni ezeket az oldalakat, számos érdekfeszítő információra bukkanhat az olvasó.
Angie Drobnic Holan, a 170 tényfeltárással foglalkozó szervezetet összekötő Nemzetközi Tényellenőrző Hálózat – International Fact-Checking Network (IFCN) – igazgatója szerint a tényfeltáró újságírók mostanában igen kedvezőtlen világpolitikai helyzetben kényszerülnek dolgozni.
Idén már két súlyos csapás is érte a tényellenőrzést – emelte ki Angie Drobnic Holan a neves nap kapcsán tartott beszédében. Januárban a Meta vezérigazgatója, Mark Zuckerberg bejelentette, hogy megszünteti az Egyesült Államokban működő, harmadik felek által végzett tényellenőrzési programot, amely segítséget nyújtott a Meta-nak az álhírek és hamis információk kiszűrésében. A döntés egyelőre az amerikai tényellenőröket érinti, de 2026-ban akár globálissá is válhat. A másik csapást Donald Trump elnök kormánya mérte az USAID – az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynökség felszámolásával. Ezzel elvágta a független nemzetközi újságírás finanszírozását, beleértve a kelet-európai, afrikai, latin-amerikai és ázsiai független sajtót is.
Az emberek elvárják, hogy pozitív felhasználói élményben legyen részük, ne kelljen összeesküvés-elméletekkel, csalásokkal és álhírekkel teli hírfolyamokon keresztülvergődve érzékelni a valóságot. A hiteles tájékoztatás információkkal gazdagíthatja a nyilvános vitákat és valóságtartalommal alakíthatja a közbeszédet. Ami nincs ínyére a hatalmi struktúráknak, amelyek olyan információs környezetet teremtenek, amely révén akadálymentesen terjeszthetik a saját narratíváikat, legyenek azok hazugságok, ferdítések, csúsztatások vagy hamisítások. Érdemes szembeszállni az álhírekkel, támogatni az oktatást, az online-tudatosságot, hogy az információs zűrzavarban a diákok is felismerhessék a tényeket, a valóságot.
A demokrácia halála a sötétség, a zűrzavar és a tudatlanság.
A cikk az Európai Unió finanszírozásával készült. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az EACEA nem vonható felelősségre miattuk. Mi nem részesültünk a támogatásból, csak felületet biztosítunk a cikknek.
Szerző: Kondor Róza
Vezető kép: Brazíliában az Aos Fatos túlélte a jogi támadásokat