Közel százmilliós veszteséget görget maga előtt a nem fizetők miatt a Veszprémi 2. Számú Lakásszövetkezet, az adósság jelenleg a hosszadalmas jogi eljárások következtében nem nő, de a felhalmozódott kintlévőség behajtása esetenként reménytelen.
Krassován György, a 2200 otthonért felelős Veszprémi 2. Számú Lakásszövetkezet elnöke a társasházakat érintő problémákkal Kész Zoltán független országgyűlési képviselőhöz fordult, aki szerint törvénymódosításra lenne szükség. Krassován elmondta, a nem fizetők miatt havonta növekszik a kintlévőségük, ez egyrészt finanszírozhatatlan, másrészt igazságtalan a jól fizető lakókkal szemben, és ha ez így folytatódik, a szövetkezet likviditása lesz veszélyben.
Büntetlenül halmozható adósság
– Az a tapasztalatunk, hogy nemcsak a szegénység miatt nem fizetnek az emberek, hanem egyesek rájöttek arra, hogy ezt büntetlenül megtehetik. Nem egyszer tapasztaljuk, hogy az adósság dacára méretes laptévére cserélik a régi készüléket, volt, aki autót vett – adott nyomatékot a problémának Krassován György. Kész Zoltán szerint mindez a rossz törvényi háttér miatt alakulhat így, az állami eszközkezelő szerepvállalása jelentősen hátráltatja a probléma megoldását. Jelenleg ugyanis az eszközkezelő rendelkezik elővásárlási joggal a reménytelen mértékű hátralékot felhalmozott lakástulajdonosok ingatlanjaira.
Ráadásul a jogszabályok szerint akár 55 százalékos áron hozzájuthat a lakáshoz, amelyet a korábbi tulajdonos a továbbiakban albérlőként használ. Ez első hallásra nagyon humánus, de nem orvosolja a problémát, ugyanis a nem fizetők által felhalmozott közüzemi hátralékot a rendesen teljesítők kényszerülnek megelőlegezni. A legtöbb esetben albérlőkként sem fizetnek a volt tulajdonosok. Így a helyzet az, hogy az állam fél áron szerez ingatlant olyan épületben, ahol továbbra is a lakástulajdonosok kénytelenek megelőlegezni az elmaradt közüzemi díjakat. Az állami eszközkezelő tehát nem orvosolja a problémát, hanem tovább mélyíti.
Az állam helyett a lakásszövetkezet?
Krassován György szerint megoldást hozhatna, ha az eszközkezelő helyett a lakásszövetkezet kapná meg az adós lakásának megvásárlási előjogát, és ha a tulajdonos adósként nem maradhatna a volt ingatlanában. Úgy véli, a szakmában általános vélemény, hogy ez jelentősen megemelné a fizetési hajlandóságot. Ráadásul a lakásszövetkezet közelebb van a lakókhoz, mint az állam, így hamarabb reagálva sokkal kisebb hátralékokat halmoznának föl azok, akik nem fizetnek, vagyis sokkal több esélyük nyílna az adósság rendezésére és az ingatlanvagyon megtartására.
„Úgysem tudnak velem mit tenni”
A nehéz szociális helyzetben lévők lakhatását nyilván meg kell oldani, de ez nem lehet a jogkövető lakóközösség terhe. Az állam kötelessége, hogy segítse azokat, akik az adott környezetben önmaguktól képtelenek fizetni a közüzemi számláikat és a közös költséget. Pláne elfogadhatatlan az állam közönye akkor, amikor nyilvánvaló, hogy nem a szegénység áll a nem fizetés mögött, hanem a törvényi szabályozás hibáinak betudható nyerészkedés, az „úgysem tudnak velem mit tenni” életfilozófia.
Az államnak nem kerülne pénzébe
Kész Zoltán bízik abban, hogy a kampány hatására fontossá válhat a kormánypárt számára a társasházakban élő mintegy 3,5 millió ember sorsa és javaslata támogatást kaphat. Ennek esélyét növeli, hogy a változtatás tulajdonképpen egyetlen forintjába sem kerülne az államnak. Arra a kérdésre, hogy a lakásszövetkezetek rendelkeznek-e olyan forrásokkal, amelyekből lakásokat tudnának vásárolni, Krassován György elmondta: a lakásszövetkezetek a kintlévőségeik ellenére rendelkeznek átcsoportosítható tartalékokkal, így az államtól elsősorban nem pénzt, csak jogszabály-módosítást várnak.
Társasházi államtitkárság?
Vass Tibor, a Veszprémi Társasházak Egyesületének elnöke többek között felvetette: a szektor olyan sok embert érint, a problémák pedig olyan jelentősek, hogy szükséges lenne egy társasházi államtitkárság felállítására. Úgy véli, hogy egy felettes hatósághoz is be kell csatornázni a társasházakat, mert nem megoldás, hogy minden komolyabb vita az érdemi hatáskörrel nem rendelkező jegyzőnél, illetve az amúgy is túlterhelt bíróságokon köt ki.
[stextbox id=”grey”]További törvényi módosításra van szükség a hátralékok behajtásának jogi eljárásaihoz, mert egy-egy végrehajtás olyan költségeket jelent a kezdeményező társasház számára, hogy nem éri meg elindítani a jogi procedúrát, hiszen ha értékesítik is az ingatlant, ők utolsóként – a gyakorlatban szinte sohasem – jutnak hozzá a pénzükhöz. Szükséges lenne, hogy ehhez illeték- és költségmentességet adjon az állam.[/stextbox]