Tavaly a magyar lakosság fele nem utazott üdülni sehova. Tízből négy esetben az indok az anyagi lehetőségek hiánya, ami nagy területi különbséget takar. A turizmusból kimaradók közül a Nyugat-Dunántúlon élők 28, az Észak-Magyarországon lakók 48 százaléka hivatkozott anyagi okokra. A másik fele sem dúskált az üdülés, kikapcsolódás, nyaralás örömeiben: 40 százalékuk legalább egy alkalommal többnapos belföldi utazáson vett részt, ezek nagyobbára 1–3 éjszakás kiruccanások.
Az utazásban való részvételt számos tényező befolyásolja: a lakóhely nagysága és régiója, a lakosság iskolai végzettsége, gazdasági aktivitása, életkora és legfőképpen a háztartások vagyoni helyzete. A fővárosban élők gyakrabban engedhetik meg maguknak a többnapos belföldi utazásokat, mint a kisebb települések lakói.
Kik utaznak?
A dolgozók és a tanulók 55, illetve 52 százaléka utazott belföldön, a nyugdíjasok esetében ez az arányszám nem érte el a 40 százalékot. Az utazási aktivitás szoros kapcsolatban van a háztartások anyagi helyzetével. A hétvégi házzal, nyaralóval rendelkező háztartásban élők hosszabb időt is tölthetnek a saját ingatlanjukban. Összességében a négy- és annál több éjszakás, valamint a rövidebb, hétvégi típusú utazások száma és átlagos időtartama egyaránt csökkent. A személygépkocsit használó háztartásokban gyakrabban utaznak.
Magyarok külföldre
Tavaly a lakosság – főként az osztrák és a szlovák határszakaszokon, illetve a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren keresztül – többször utazott külföldre, mint egy évvel korábban. Az egynapos utak száma 8,4, a többnaposoké 11 százalékkal emelkedett. Az utazások több mint nyolctizede az Európai Unió valamely országába irányult, minden harmadik utazás Németországba vagy Ausztriába. A turisztikai motivációjú többnapos utazások úticélja – a szomszédos országok mellett – elsősorban Németország, Csehország, Olaszország és Görögország volt..
Külföldiek Magyarországon
2016-ban a külföldiek 53 millió utazást tettek Magyarországra, 9,4 százalékkal többet, mint az előző évben. A látogatások száma az egy- és a többnapos utazások esetében egyaránt nőtt (11 és 6,6 százalékkal), az egynapos utaknál a nem turisztikai célú (13 százalék), a több napra tett utazásoknál a turisztikai célú utak (8,6 százalék) jelentős növekedése következtében. A külföldi látogatók 97 százaléka az európai országokból, ezen belül 82 százaléka az Európai Unióból, 70 százaléka a szomszédos országokból érkezett. A szomszédos országok állampolgárai 37 millió alkalommal utaztak hazánkba, közel tizedével többször, mint 2015-ben.
A külföldiek tavaly 124 millió napot töltöttek el Magyarországon, 3,7 százalékkal többet, mint 2015-ben, ami az egy napra látogatók utazásainak élénküléséből adódott, miközben a több napra látogatók összes tartózkodási ideje szinte változatlan maradt.
Nemzetközi kitekintés
Az Európai Unió országaiban a vendégéjszakák száma kismértékben emelkedett – annak ellenére, hogy Franciaország és az Egyesült Királyság vendégforgalma csaknem 4 százalékkal visszaesett. A 2015. évihez hasonlóan a vendégéjszakák több mint a felét négy tagországban – Spanyolországban, Franciaországban, Olaszországban, illetve Németországban – töltötték el az utazók. A legnagyobb növekedést Bulgáriában és Szlovákiában mérték (15 százalék fölött).
