Nem ezt az utat kellett volna bejárnia az emberiségnek! – mondta az UNESCO MOST Téli Egyetemének megnyitóján dr. Gelencsér András, a Pannon Egyetem rektora. Az ötnapos rendezvényen keresik a lehetséges ellenszert a hibrid háborúk terjedésére, az éghajlatváltozásra, a világjárványokra, a globális migrációra, a kibernetikai kihívásokra, a növekvő társadalmi megosztottságra.
– A tudósok 1971-ben a bizonytalanság koráról beszéltek – fejtette ki dr. Gelencsér András. – A Római Klub 1972-ben kiadott első jelentésének címe A növekedés határai. Ötven évig tartott, míg rájöttünk, hogy ezeknek a kifejezéseknek igenis van tartalmuk. Mennyi ideig tart, míg ráébredünk arra, hogy változtatnunk kell? Nem ezt az utat kellett volna bejárnia az emberiségnek!
– Ez egy megfelelő hely és pillanat, amikor egy széles közönség előtt beszélhetünk a tárgykörről – magyarázta dr. Miszlivetz Ferenc, a szervező kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézetének (iASK) alapítója és igazgatója, a Pannon Egyetem Kőszegi Campusának igazgatója. – Itt egy dialógus kezdődik a felsorolt területekről, ami minden bizonnyal nem csak öt napig tart.
Portálunk megkérdezte a sajtótájékoztató résztvevőit, hogy ezek a nagyon fontos témák, amelyek meghatározzák a jövőnket, hogyan fognak eljutni a szélesebb tömegekhez?
– Meg kell változtatni a kommunikációt! – jelentette ki határozottan dr. Szöllősi-Nagy András, a Közszolgálati Egyetem professzora, aki korábban húsz évig volt az UNESCO párizsi székhelyű vízügyi tudományok osztályának igazgatója és az UNESCO kormányközi Nemzetközi Hidrológiai Programjának főtitkára. – A féldiktatúrák és diktatúrák jellemzője, hogy a média fölötti uralmat átveszi a vezető kormánypárt, így a média egyfajta kormányszócsővé válik. Ettől kezdve ezekben a médiákban nem esik szó az olyan fontos témákról, amelyekről a demokráciákban bátran írhat a sajtó. Nagy baj van akkor, amikor egy országban csökken a sajtószabadság, újságokat döntenek be, a periferiális nyomtatott sajtóban és a közösségi médiában pedig erősödik a gyűlöletbeszéd. Soha ekkora felelősségük nem volt az újságíróknak, mint napjainkban.
– Ezek az információk úgy fognak terjedni a médiában, hogy növekszik rájuk az igény – vette át a szót dr. Miszlivetz Ferenc. – Egy idő után kínos lesz az állami média számára nem hírt adni a jövőnket meghatározó kérdésekről.
Holisztikus szemléletmód
A téli egyetem szervezője a kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete (iASK). A hagyományosan kőszegi rendezvény idén Európa Kulturális Fővárosa, Veszprém gazdag programajánlatát bővíti és színesíti.
Ritka azon rendezvények sora, ahol szervesen illeszkedik közös programba az orosz inváziót előrelátó katonai szakértő, sir Richard Shirreff, a klímavédelmi politikák kritikus szemlélője, Gelencsér András és a modern kommunikációs csatornák kutatója, Karen “Kat” Schrier. Éppen ez a holisztikus szemléletmód teszi egyedivé az UNESCO MOST Téli Egyetemet.
– A fenntarthatóságot és a valós megoldások keresését tűztük ki célul – mondta dr. Gelencsér András. – A természettudományok, a társadalomtudományok és a kultúra összekapcsolását tervezzük.
Az UNESCO MOST Téli Egyetemen 16 ország csaknem 40 előadója mellett mintegy ötven ország több mint száz diákja néz szembe Európa és a világ aktuális problémáival. Központi kérdés lesz az ukrán–orosz háború világtörténelmi hatásának, hosszú távú következményeinek elemzése, valamint a katonai biztonsággal szemben az emberi biztonság fogalmának újragondolása. Emellett kiemelten foglalkoznak a környezeti válság és a migráció összetett problematikájával, a digitális technológiák alkalmazhatóságával, a közösségi média hatásmechanizmusával, a mesterséges intelligencia jövőjével, a digitális jóléttel és a traumák hosszú távon érvényesülő hatásával.
A február 20-ától 24-éig tartó téli egyetem előadásai a helyszínen és online is megtekinthetők. Később fölkerülnek a Youtube-ra és az iASK honlapjára.
A vezető képen a megnyitót követő sajtótájékoztató résztvevői. Balról jobbra: dr. Gelencsér András, dr. Réthelyi Miklós, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottságának elnöke, volt egészségügyi miniszter, Emil Brix osztrák diplomata és történész, a Bécsi Diplomáciai Akadémia igazgatója, dr. Szöllősi-Nagy András, dr. Bogárdi János, a Bonni Egyetem Mezőgazdasági Karának professzora és dr. Miszlivetz Ferenc. Fotók: a szerző
