Megtörtént az alapkőletétel. Várhatóan a 2020 december elejére négyszintes, 9,4 milliárd forintból megvalósuló veszprémi uszodában egy 50 méteres, 12 pályás versenymedence, egy 25 méteres edzőmedence, egy 12,5 méteres tanmedence, a szaunarészen egy hidegvizes merülőmedence, valamint gyerekmedence és pezsgőmedence várja majd a vízisportok szerelmeseit. A lelátón 720-an foglalhatnak helyet.
Az örvendetes hír kapcsán összeállítás készítettünk a városi uszoda vidám/szomorú történetéről.
Hamvában holt
Fárasztóan macerás, az elmúlt két évtized során többször is hamvában holt veszprémi uszoda történetének tanulmányozása. A városatyák terveztek, számoltak, újra terveztek, hosszan vitatkoztak, utcai fórumokat tartottak, befektetőket etettek, itattak, egyezkedtek arról, hogy hol lenne jó helye, pénzforrások után kutattak, össznépi konzultációt is szerveztek, telket vásároltak.
Az első nagy nekifutás 2005–2006-ban történt, ezt még a veszprémi szocialista frakció intézte. Egy befektetővel tárgyaltak, aki az akkor még nemlétező Aréna mellé élményfürdőt és háromcsillagos gyógy- és wellness-szállodát épített volna. A befektetők ajánlatukat a 2006. évi önkormányzati választások után alakult fideszes többségű városvezetésnek is megtették, de az ügy elakadt. A befektetőkről ezután már nem hallottunk.
Városi strand lesz a Március 15. utcában – erről döntött a képviselő-testület 2007 őszén. Az akkori sajtóinformációk szerint a 2008. évi strandszezonban már ott lubickol a város apraja-nagyja. Sikerült eljutni a tervezésig, és a megvalósítási tanulmány is elkészült 20 millióért, de a beruházáshoz szükséges 400 millió előteremtésébe beletört a városvezetés bicskája. A helyi sajtót akkor már olyannyira elgyötörte a téma, hogy fásult olvasóit arról sem tájékoztatja: ne is reménykedjenek, mert Veszprémnek nem jár sem uszoda, sem strand.
A nagy blamázs
Aztán 11 évvel ezelőtt, 2008 decemberében Debreczenyi János, a város akkori polgármestere arab befektetőcsoport közreműködését vizionálta. Akkor az a hír járta, hogy a dubai-i milliárdosok háromszáz ágyas luxusszálloda és élményfürdő építését tervezik, és már jogi és tervezői irodát is választottak. Nagy blamázs volt.
Kacsalábon forgó élményközpont
Az időközi választás hevében ismét elhangzott az uszoda építésének terve, a déli elkerülő pedig maga volt a tényállítás. Négy évtizedes álom beteljesülése lebegett tehát a veszprémiek szeme előtt, miután a kormány az időközi választás hajrájában 4 milliárdos uszodát (a kötözködő ellenzék szerint „kacsalábon forgó” élményközpontot) ígért. Az optimistább veszprémiek kivették részüket a városvezetés célirányos házi konzultációjából is, ilyetén módon hozzájárulva a fejlődés meredek ívének támogatásához.
„Ha sikeres lesz a konzultáció, az új uszoda még ebben az önkormányzati ciklusban megépül” – ígérte a városvezetés a lakossági fórumokon. A győzelemhez azonban ez kevés volt.
A nagy pofára esés
Amikor a miniszterelnök országjáró kampánytúrája során két éve városunkba érkezett, ötletszerűnek tűnő fejlesztések sokaságát zúdította a nyakunkba: a szentkirályszabadjai reptértől kezdve, kerékpárutakon, stadionfelújításon, völgyhíd és az oda vezető út építésén keresztül a jégcsarnokig. Személyesen tett ígéretet arra, hogy uszoda épül Veszprémben.
Ezt követte a nagy pofára esés, mert a fentiekre vonatkozó kormányhatározatot rövid idő alatt visszavonták, beleértve a beruházáshoz szükséges útfejlesztésre vonatkozó kormányhatározatot is. Pedig a Modern Városok Program (1284/2016. (VI. 7.) Korm. határozat) keretein belül tervezett fejlesztések között szerepelt az új sportkomplexumhoz vezető út kiépítése is, amely a 82-es és a 8-as főútról az uszodáig vezetne.
A nagy csobbanás
KÉP MAGYAREPITOK
A közgyűlés 2015 októberében fogadta el a városi uszoda részletes megvalósíthatósági tanulmányát. Az aréna melletti, tervezett helyszínt az LMP rendkívül problémásnak tartotta, hiszen nem látni, mikor valósulhat meg a 8-as út oly sokszor megígért, majd elhalasztott fejlesztése. Az ellenzék többször szóvá tette, hogy a területtel kapcsolatos problémák mellett az sem világos, hogy a kormányhatározatban odaígért négymilliárd és a későbbi tervekben szereplő nyolcmilliárd forint közötti, „csekélyke” különbséget ki és honnan teremti elő.
A veszprémi uszoda sorsát többször is firtatták az országgyűlésben Mesterházy Attila (MSZP) országgyűlési képviselő és Kész Zoltán is. Dr. Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára egyik válaszában közölte: „…a veszprémi uszodaberuházás egyes kérdéseiről szóló 1049/2015. (II.11) Korm. határozatban megjelölt 4 milliárdos fejlesztési keretet jócskán meghaladva – 10 milliárd forinthoz közelít.”
Akkor most hogyan is állunk ezzel? Kiderül az alábbi infografikából, amelyet Katanics Sándor (DK) önkormányzati képviselő a minap posztolt ki a közösségi oldalán.