Fáj nézni, mi történik. Brutális vámokat jelentett be a világ országai ellen Donald Trump amerikai elnök. Orbán Viktor barátja Magyarországot sem kímélte, nem is kímélhette, az Európai Uniót egységesen 20 százalékos vámmal sújtotta. Mi ez, ha nem vámháború?
Ezzel szemben a baráti országokat 10 százalékkal sarcolja Trump. Kínán kívül legdurvábban a fejlődő ázsiai országok nyakára lépett rá és szegény Szerbiára. Utóbbiról nem is tudni, mit vétett. A közgazdászok nem hisznek a szemüknek. Egyáltalán tudatában van Trump, hogy micsoda lavinát indított el? Kinek éri meg ez a vámháború?
Drágulás jön és káosz
Donald Trump elnökké választásakor vélhetően nem ezeknek a védővámoknak örült Orbán Viktor miniszterelnök. Hiszen csak az nem látja, aki nem akarja, hogy bár az ilyen intézkedés célja az amerikai ipar fellendítése és az amerikai munkahelyek védelme, a következménye ennek az lesz, hogy emelkedni fognak az árak mindenütt a világon, Amerikában is, de Magyarországon is. Ellátási zavarok keletkeznek, sőt kereskedelmi konfliktusok is kialakulhatnak. Elemzők figyelmeztetnek, amikor Amerika ezt a múlt században, az 1930-as években egyszer már meglépte, akkor is tovább mélyült a világgazdasági válság, a szegénység és megerősödött a fasizmus.
Ha alaposabban megnézzük a Trump-féle védővámok táblázatát, látni fogjuk, a lista legelején Kambodzsa, Vietnam és Srí Lanka áll 40 százalék fölött, majd Banglades, Thaiföld, Kína, Tajvan és Indonézia, de ott van köztük Szerbia is 30 százalék fölött. Elemzők hangsúlyozzák, nehogy azt képzeljük, hogy Kína ennyivel megússza, hiszen ott az új vámok a korábbi vámokra rápakolva 54 százalékra emelik a kínai import általános vámtételét.
Semmi „bocs, Magyarország”?
A fejlett országok, köztük az Egyesült Királyság, Ausztrália, Brazília, Szingapúr és még Törökország is lényegesen alacsonyabb vámot kaptak – általában 10 százalékot, ami a Trump-adminisztráció szelektív megközelítésére utal. Fogalmazhatnánk úgy, hogy ezek a baráti országok? Az európai termékekre kivetett 20 százalékos vámok alól Magyarország sem kivétel. De azért legalább egy „bocs, Magyarország” üzenetet sem kapott Orbán Viktor a barátjától? Vagy készül valami különalku?
Ursula von der Leyen reagált Trump bejelentésére: „Az EU további ellenintézkedésekre készül érdekei védelmében. Már véglegesítjük az első ellenintézkedés-csomagot az acélra kivetett vámokra válaszul. Most pedig további lépésekre készülünk, hogy megvédjük érdekeinket és vállalkozásainkat, amennyiben a tárgyalások kudarcba fulladnak.”
Ja és Oroszország kimaradt ebből a bejelentésből. Talán mert Trump el van ragadtatva Putyin politikájától? Vagy másfajta gazdaságpolitikai megtorlásokat készít ellene? Például büntetővámmal sújtaná a kőolaj kereskedelmet? De az Magyarországnak is fájni fog iszonyúan.
Szijjártó és a brüsszeli kártya
Szijjártó Péter a hírre reagálva természetesen azonnal a Brüsszel-kártyát húzta elő, a magyar külgazdasági és külügyminiszter szerint senki más, mint az Európai Bizottság hibája, hogy az EU-ból az USA-ba érkező termékekre 20 százalékos vámot vetnek ki. Hogy értsük: nem Trumpé, hanem az EU-é a felelősség. Ahogy szerintük Putyin sem háborúpárti, csakis a Nyugat az.
A Bloomberg kiszámolta
Trump amikor bejelentette ezeket a védővámokat, azt mondta, ezek „viszontvámok”. Annyival sújtja más országok termékeit, amennyivel azok az amerikai termékeket. A Bloomberg kiszámolta, hogy ez nem igaz. A helyzet az, hogy az amerikai elnök kormánya elsősorban az országok között fennálló kereskedelmi mérlegek alapján számította ki új vámintézkedéseit. Ezek nincsenek összhangban a más országok által alkalmazott vámtarifákkal.
Hihetetlen ostobaság
James Surowiecki, a The Atlantic és a The New Yorker pénzügyi elemzője és újságírója szerint is az történt, hogy az Egyesült Államok megosztotta a kereskedelmi hiányt egy adott országból származó importtal, hogy elérje a bejelentett vámtarifákat. „Ez hihetetlen ostobaság” – írta Surowiecki. „Hogy a fenébe egyezett bele Scott Bessent (Trump pénzügyminisztere) ennek aláírásába?”
Egyáltalán hogyan jutott eszébe Trumpnak ez az egész? Azért, mert úgy képzeli, hogy ezzel visszahozhatja az ipart az elnéptelenedett amerikai iparzónákba? Tehát az a célja, hogy a gyártást visszajuttassa az Egyesült Államokba és csökkentse a kereskedelmi hiányt. Ugyanakkor nem látja be, ez milyen hatalmas kockázatokat rejt, hogy a kereskedelmi háborúskodásnak vesztesei lehetnek, közülük a legnagyobb ő maga. Erről ír a hvg360 is.
Elemzők szerint a Trump-hívek lelkesedése le fog lohadni, amikor az emelkedő árak rázúdulnak a fogyasztókra, és többet kell fizetni mindenért. Továbbá megrekednek a reálbérek, ugyanakkor pangani kezd a gazdaság. De nehéz nem észrevenni, hogy az elnök háta libabőrös a gyönyörűségtől, amikor belegondol, mekkora hatalma van.
Vezető képünk forrás: parent co
