Egy sajtótájékoztatóra gyalogoltam föl a minap a veszprémi vár felé vezető úton. A várban teljes felújítás folyik irtózatosan sok pénzből, közel negyven milliárdból.
A várfelé vezető utat korábban már lezárták. Ez érthető: naponta hatalmas kamionok szállítják föl az építőanyagot, az épületek fölállványozva. Munkaterület az egész várnegyed. Viszont a felújításra a magyar kormány 39 milliárd forintot adott a Veszprémi Érsekségnek, és úgy vélem, a köznek jogában áll tájékozódni arról, hogy hogyan folyik ennek a hatalmas összegnek az elköltése. Annál is inkább, mivel az érsekségtől sem a sajtó, sem a köz nem kapnak semmilyen tájékoztatást. A témáról korábban itt, itt, itt és itt írtunk.
Ezért előre föltett szándékom volt: amerre járok, végigfotózom a munkálatokat, hogy tájékoztassam a Veszprém Kukac olvasóit a pillanatnyi állapotokról.
Miközben a munkámat végeztem, egy kigyúrt őrző-védős ember rám szólt, hogy itt tilos fotózni. Én mentem tovább hátra sem pillantva, mint aki nem hallotta. Közben természetesen fotóztam, ő meg a sajtótájékoztató helyszínéig kísért, és szólongatott, hogy hölgyem, hölgyem, itt nem szabad fotózni!
Végül nem lett belőle ügy, a várból lefelé menet még hangosan köszönt is nekem.
Az esettel kapcsolatban mégis állásfoglalást kértem a TASZ-tól: szerintem egy várban folyó felújítást nem tilos fotózni.
Megkeresésemre Döbrentey Dániel, a Társaság a Szabadságjogokért koordinátora válaszolt. Ezt írta:
Egyre gyakoribb tapasztalat az, hogy a „kényes” építkezések környékén posztoló biztonsági őrök azt az utasítást kapják megbízójuktól, hogy akadályozzák meg az építkezés fotózását, sokszor erre tábla is felhívja a figyelmet.
Ennek azonban nincs jogalapja.
A jogszabályok a személyiségi jogokat védik: ilyen szabály az, hogy – a közszereplést végzőktől, vagy a tömegfelvétel esetétől eltekintve – mindenkinek a beleegyezését kell kérni ahhoz, hogy róla kép- vagy hangfelvétel készüljön, vagy azt felhasználják. A magánlakást is védik a jogszabályok, tehát itt is léteznek korlátozások, még büntetőjogi következménye is lehet az illetéktelen beavatkozásnak.
Más épületek esetében természetesen nem személyiségi jogi alapú védelem – és így „fotózási tilalom” – kapcsolódik a katonai és nemzetbiztonsági célú objektumokhoz, amelyek esetében ez a tilalom nem szorul különösebb magyarázatra, és nemzetközileg bevett gyakorlat.
Ugyanakkor ez az eset nyilvánvalóan nem tartozik a fentiek közé. A veszprémi építkezések fotózása nem a magánszférát, vagy a nemzetbiztonságot sértő cselekmény, hanem egy kiemelkedő jelentőségű közügyről való beszámolás.
Fotók: a szerző