A nagy járatseriff-kihívás Miskolcon, másodjára is Irodalom Városa címre pályázó Debrecen, szabolcsi bevásárlóturizmus, nyomozás egy kecskeméti fideszes képviselő ügyében és határhelyzet Ásotthalmon – többek között ezek a témák érdekelték ezen a héten a vidéki független újságok szerkesztőségeit és olvasóit. Lapszemle.

Borsod24: A járatkísérők foglalkoztatása homályos, a seriffek megbízásának fideszes háttere világos

Jól látható kihívás elé állítja a fideszes városvezetést kampányígéretük megtartása, a járatseriffek jogszerű alkalmazása a miskolci buszokon, villamosokon. A választ még nem sikerült megtalálni arra, kik legyenek ők: polgárőrök, külsős vagy belsős vagyonőrök, netán rendészek? A munkával megbízott vagyonvédelmi cég az egyedüli fix pont az eddig történtekben. A vállalkozás megbízása nem nélkülözi befolyásos fideszes politikusok közelségét, a hátterében Csöbör Katalin, a Sebestény-család és Tállai András is feltűnik. A városvezetés homályban tartja, milyen forrásból teremti elő a szolgáltatás becsült havi 50 milliós díját, kinek fizeti ki, és milyen jogokkal ruházta fel a seriffeket. A Borsod24 ennek ellenére összeszedte, amit tudni lehet.

Debreciner: Számos kudarcot követően ismét nemzetközi kulturális címre pályázik Debrecen vezetése

Most az UNESCO Irodalom Városa címet szeretnék elnyerni. A pályázatban többek között azt állítják, Debrecen híres az egyetem, a könyvtárak, a kiadók és a civil szféra közötti hierarchiamentes együttműködésekről. Debrecen 2021-ben már próbálkozott ugyanennek a címnek az elnyerésével, de sikertelenül. Akkor inkább a svédországi Göteborgot, az indonéz Jakartát és a litván Vilniust választotta az UNESCO. Korábban kétszer is hiába próbálkozott az Európa Kulturális Fővárosa cím megszerzésével Debrecen: 2010-ben Pécs, 2023-ban pedig Veszprém lett a befutó. További részletek a Debreciner cikkében olvashatók.

Kecsup Hírek: Nyomoz a rendőrség a kecskeméti kormánypárti képviselő vagyonnyilatkozata ügyében

A KecsUP Hírek szerkesztőségét a napokban értesítette egy olvasójuk, hogy egy magánszemély feljelentése nyomán a rendőrség nyomozást indított Szamler László kormánypárti önkormányzati képviselő ügyében. A kecskeméti hírportál korábban többször beszámolt arról, hogy a Fidesz–KDNP-s politikus vagyonnyilatkozataiban nem tüntetett fel egy 637 négyzetméteres külterületi, gyümölcsös művelési ág besorolású ingatlant, amely a tulajdoni lap és árverési hirdetmények szerint is a nevén van.

A Bács-Kiskun Vármegyei Rendőr-főkapitányság a KecsUP érdeklődésére megerősítette: az ügyben hamis magánokirat felhasználásának vétség elkövetésének gyanúja miatt folytatnak eljárást. A nyomozás érdekeire tekintettel a rendőrség egyéb információt nem adott ki.

Szabad Pécs: Bevezethető-e a szieszta egy magyarországi városban – és mi lenne az értelme?

Májustól október végéig a klímaváltozás következtében Pécsett (is) annyira meleg van, hogy nem túlzó a várost korábban promotáló jelmondat: „Pécs, a mediterrán hangulatok városa”. Megterem pisztácia, beérik a gránátalma, örökzöld tölgyek nőnek a várfal mentén. Schepp Zoltán pécsi közgazdász, egyetemi tanár másfél évtizeddel ezelőtt, játékosan provokatív felvetést tett, hogy Pécsett érdemes lenne elgondolkodni a szieszta bevezetésén. A Szabad Pécs most szembesítette korábbi gondolatával.

Szabolcs24: Minimalista, de nagyon olcsó, így Magyarországról is sokan járnak a nagyváradi orosz diszkontba

Egyre több magyar állampolgár veszi célkeresztjébe a román határ mentén található multik üzleteit. Olyannyira bejött honfitársainknak a bevásárlóturizmus, hogy élelmes román vállalkozások már szervezett kisbuszos utakat indítanak. Az elmúlt hetekben azonban új célpontként felkerült a térképre az orosz MERE bolthálózat nagyváradi egysége is, így a Szabolcs24 utánajárt, miért ilyen népszerű az üzlet és konkrétan milyen árakkal dolgozik.

Szegeder: A csempészek gyorsabban reagálnak a technológiára, mi csak kullogunk utánuk

„Találtunk egy telefont az erdőben, amely saját operációs rendszerrel működött, és kizárólag a kommunikációjukhoz szükséges funkciók voltak rajta. Ez is mutatja, mennyire szervezettek” – mondta az embercsempészekről Balog Attila, az Ásotthalmi Tanyasi Polgárőr Egyesület titkára a Szegedernek a magyar–szerb határ menti faluban. A törvénytelen határátlépések száma itt évek óta magas, amit a helyi polgárőrség, a mezőőrök és a rendőrség közösen igyekeznek kezelni, hiszen a helyzet nagyban befolyásolja a térségben élők mindennapjait.

Szol24: Vereség, fejlesztések, adók és választások – interjú Szalay Ferenc, leváltott Szolnoki polgármesterrel

A megkerülhetetlen fideszes politikus, Szalay Ferenc 1998-tól 2002-ig, majd 2006-tól tavaly októberig Szolnok polgármestereként dolgozott, nemrég pedig Navracsics Tibor a megyeszékhely és térségének fejlesztéséért felelős miniszteri biztosnak nevezte ki. A vele készített interjúban a legutóbbi választás kudarcának okairól, a félbemaradt, vagy sokat csúszott projektekről, a szolidaritási adóról esett szó. A beszélgetés létrejötte a független Szol24 és a kormánypártok egyik legjelentősebb megyei képviselője között mérföldkőnek tekinthető, hiszen korábban nem tudott kommunikálni egymással a két fél.

Veszprém Kukac: Digitális nomád – otthon lenni mindenhol és sehol

Nyolc év alatt negyvennyolc ország és öt kontinens – ennyi helyen járt a huszonhét éves, várpalotai Zoli, aki a Veszprém Kukacnak nyilatkozott. A digitális nomád életmód lehetővé teszi nemcsak a fizikai, de a lelki útkeresést is. Szerinte ezen életmód az önmegismerésnek modern és egyre elterjedtebb módja. Miután Zoli megkapta a mérnöki diplomáját, mivel a munkája nem kötötte fizikailag sehova, ráébredt, hogy bárhonnan dolgozhat. A digitális nomádok életét többféle kettősség is jellemzi. Mindenhova tartozni és sehova. Otthon lenni mindenhol és sehol.