Szomorú statisztika: Magyarországon és a világon is a tüdőrák a vezető halálok a daganatos megbetegedések között, az 5 éves túlélés aránya 15-17%. Dr. Gálffy Gabriella tüdőgyógyász, a Törökbálinti Tüdőgyógyintézet kutatási és oktatási igazgatója, az Onkológiai és járóbeteg Centrum vezetője számol be tapasztalatairól.
„A hazai statisztikákat tekintve évek óta évente 8–10.000 új tüdőrákos megbetegedés fordul elő, azaz ennyi beteg kerül az ellátórendszerbe. Arról nincs adat, hogy hány olyan beteg van, akik nem kerülnek diagnosztizálásra. Az elmúlt pár év adatai alapján a férfiak tüdőrákos megbetegedésének száma stagnál, vagy enyhén csökken, viszont megfigyelhető, hogy a nők körében némi emelkedés tapasztalható” – tudtuk meg Dr. Gálffy Gabriellától.
A tüdőrák kialakulásáért elsődlegesen a dohányzás a felelős, beleértve a passzív dohányzás okozta eseteket is, de számos megbetegedést a környezeti ártalmak okoznak, valamint a genetikai hajlam. A környezeti hatások közül különösen veszélyesek az autók által kibocsájtott káros anyagok, a szálló por, a munkahelyi ártalmak.
A tüdőrák esetében a legfőbb rizikócsoportot a 50 év feletti korosztály jelenti, esetükben nagyon fontos lenne az évenkénti, rendszeres szűrővizsgálat. De 40 év felett mindenkinek javasolt évente részt vennie tüdőszűrésen, függetlenül attól, hogy dohányzik-e vagy sem. Évente egy alkalommal lehetőség van ingyenes tüdőszűrésre a tüdőgondozókban. Az utóbbi évek azt igazolták, hogy a tüdőrák szűrésére a mellkasröntgen felvételnél jóval érzékenyebb és pontosabb módszer az alacsony dózisú CT-vizsgálattal való szűrés. Magyarországon pár évvel ezelőtt indult el az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet szervezésében a HUNCHEST-program, amely keretében az 50 év fölötti lakosoknál – dohányzástól függetlenül – végzik el a szűrővizsgálatot. Nemrégiben a lakossági szűrés kötelező volt, évenkénti szűrővizsgálatra – mellkasröntgenre – érkezett beutaló. Mivel a rendszer az igen elterjedt tbc-megbetegedések visszaszorítása érdekében épült ki, és ezt a feladatát sikeresen ellátta, jelenleg már nem kötelező az évenkénti tüdőszűrés.
„Szűrésre járni – különösen a veszélyeztetett korcsoportban – mindenkinek egyéni érdeke és felelőssége, amelyet nem lehet eléggé hangsúlyozni” – mondta el Dr. Gálffy Gabriella. Gyakran olyan betegek kerülnek diagnosztizálásra, akikről más betegségük miatt készült mellkasröntgen, s így derült fény a tüdőrákos megbetegedésre is. Gálffy doktornő hozzátette: „A korai felismeréssel a tüdőrák operációval lényegesen jobb eséllyel gyógyítható, azonban sajnos az a jellemző, hogy a felismerés időpontjában a tüdőrákos esetek 55%-a előrehaladott stádiumú. A 2017-es adatok alapján az új betegek 27%-a volt operálható, 73%-a már sajnos nem volt műthető. A nem műthető esetekben személyre szabott gyógyszeres terápiára, kemoterápiára, sugárterápiára, célzott és immunterápiára, illetve ezek kombinációjára van lehetőség, amellyel azonban már csak az élettartam növelése érhető el, a teljes gyógyulás nem.”
A tüdőrák nagyon alattomos betegség, ugyanis a korai stádiumában tünetmentes és amikor a tünetek jelentkeznek, akkor általában már késő, azaz nincs lehetőség műtéti beavatkozásra. Ezért nagyon fontos, hogy ha állandósult köhögéssel, vagy egyéb légúti problémával találjuk szembe magunkat, minél előbb forduljunk orvoshoz. A háziorvos a panaszok megvizsgálását követően beutalót ad a területileg illetékes tüdőgondozóba – ezek Budapesten kerületenként, míg vidéken kisebb földrajzi egységenként helyezkednek el –, ahol mellkasröntgen felvétel készül. Ha a felvétel alapján felmerül a tüdőrák gyanúja, akkor a beteget két héten belül CT-vizsgálatra küldik, hogy a megbetegedésről pontosabb diagnózis születhessen. Ennek birtokában küldik tüdőgondozók a beteget kivizsgálásra a pulmonológiai osztályokra. A CT eredményét látva a szakemberek döntése alapján kerül sor a szövettani vizsgálathoz szükséges mintavételre – ez endoszkópos beavatkozást jelent vagy CT, illetve röntgen alatti biopsziát –, amely a szövettan birtokában pontosabb információt ad a szakembereknek a további kezelési lehetőségekről.
A diagnosztizált tüdőráknak 4 stádiuma van, amelyet a daganat nagysága, a nyirokcsomók érintettsége és az áttétek jelenléte alapján határoznak meg.
A tüdőráknak alapvetően kétféle nagy típusa létezik. A kissejtes tüdőrák, amely egy rendkívül agresszív rákfajta, a tünetek megjelenésekor már legtöbbször a szervezetben áttétet képzett. Jellemzően kemoterápiát vagy sugárkezelést javasolnak az orvosok, amelyekkel a beteg várható élettartama hosszabbítható, azonban sajnos, itt átlagban mindössze egy évről beszélhetünk. Kezelés nélkül a túlélési esély azonban mindössze néhány hónap.
A tüdőrák másik típusa a nem kissejtes tüdőrák. Itt több altípus létezik, de fontos megkülönböztetni két fő altípusát, mert ez meghatározza az elérhető kezelések fajtáját: a mirigyhámdaganat esetében lehetséges személyre szabott terápiát kínálni a betegnek, attól függően, hogy a daganatban milyen génmutációt találnak a molekuláris elemzés során. A jelenleg ismert 4-5 génmutációra már elérhetőek olyan gyógyszerek, melyekkel a személyre szabott kezelés megvalósítható. Egy következő lehetőség az immunterápia, amely a szervezet saját immunrendszerét aktivizálja a daganatsejt legyőzése érdekében, s végül kemoterápiát vagy sugárterápiát is alkalmazhatnak mirigyhámrák esetében, illetve a fent említett kezelések kombinációit. A nem kissejtes tüdőrák másik fő altípusa a laphámdaganat, amelyre jelenleg még nem létezik célzott terápia, a lehetséges terápiás eszközök az immunterápia, a kemoterápia vagy a sugárkezelés, illetve ezek kombinációi. A megfelelően összeállított terápia segítségével a nem kissejtes tüdőrák esetén a túlélés akár években mérhető. Tüdőrák megbetegedés esetén azonban a teljes gyógyulást – amelyet a műtétet követő 5 év múlva lehet biztonsággal kijelenteni – csak az operáció hozhat.
„A tüdő nem képes megtisztulni a belélegzett karcinogén – azaz rákkeltő – szennyezőanyagoktól, így azok is fokozottan veszélyeztetettek, akik régebben dohányoztak, de már évekkel ezelőtt leszoktak. A tüdőrák ugyanis lassan alakul ki, alattomosan zajlik, akár a dohányzás abbahagyása után 5-10 év elteltével jelentkeznek a tünetek – éppen ezért a gyógyulási esélyek szempontjából semmi nem pótolhatja a korai felismerést és a rendszeres tüdőszűrést” – mondta Dr. Gálffy Gabriella.
