Ma van az emberi jogok napja. Pontosan hetven évvel ezelőtt, 1948. december 10-én fogadta el az ENSZ Az emberi jogok egyetemes nyilatkozatát.
1948-ra az ENSZ új szerve, az Emberi Jogok Bizottsága azzal vonta magára a világ figyelmét, hogy Eleanor Roosevelt dinamikus elnökletével – ő Franklin Delano Roosevelt amerikai elnök özvegye volt, az emberi jogok bajnoka, az Egyesült Államok ENSZ-küldötte – a bizottság nekilátott egy dokumentum megfogalmazásának, amely végül az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata címet kapta. Roosevelt asszony, akit a dokumentum ihletőjének tartanak, „az egész emberiség nemzetközi Magna Chartájának” nevezte a Nyilatkozatot, amelyet az ENSZ 1948. december 10-én fogadott el.
A nyilatkozat bevezetésében és 1. cikkében ez olvasható: „Az emberi jogok el nem ismerése és semmibevevése az emberiség lelkiismeretét fellázító barbár cselekményekhez vezetett. Az ember legfőbb vágya egy olyan világ eljövetele, amelyben az elnyomástól, valamint a nyomortól megszabadult emberi lények szava és meggyőződése szabad lesz. […] Minden emberi lény szabadnak születik, és azonos méltósággal és egyenlő jogokkal rendelkezik.”
Az ENSZ tagállamai megfogadták: együttműködnek abban, hogy népszerűsítsék az emberi jogok harminc cikkét, amelyeket a történelem során először gyűjtöttek össze és foglaltak egyetlen dokumentumba. Ennélfogva e jogok közül sok szerepel ma – különböző formákban – a demokratikus nemzetek alkotmányos törvényeiben.
[stextbox id=”grey”]A harminc cikk legfontosabb elemei: jog az élethez, szabadsághoz és biztonsághoz, jog a művelődéshez, jog a kulturális életben való részvételhez, jog a magántulajdonhoz, védelem a kínzás, a kegyetlen, embertelen bánásmód és büntetés elől, a gondolat, lelkiismeret és vallás szabadsága, a vélemény és kifejezése szabadsága.[/stextbox]
