Nemecz Ernő nevét sokan ismerik Veszprémben, még inkább arcát. Évtizedeken át alig jelent meg fotója nélkül a Napló. Rektorként, akadémiai vezetőként vagy a Hazafias Népfront megyei elnökeként sok helyütt volt jelen. 1949-től kötődik a városhoz, 98 évesen még előadás tartott a VEAB-székházban – állva!
Állt az általa alapított akadémia bizottság székházában a pulpitus mögött egy úr, aki egész életében a tudománnyal foglalkozott, és arról beszélt az akadémiai székház hallgatóinak, milyen szerepe is van a véletlennek a tudományban. És hogy mennyire ismerhető meg ma a világ, amikor az ehhez szükséges eszközök teljesítménye alig fölmérhető. Nemecz Ernő betartotta az akadémiai 50 percet, majd helyet foglalt és várta a hozzászólásokat. Ha az illető kérdezett, akkor természetesen megtisztelte azzal, hogy állva válaszolt – 98 évesen.
Ez a gesztus, a másik ember tisztelete jellemezte mindenkor. 1976 óta személyesen ismertem, tudom, hogy a takarítónőknek ugyanolyan „csókolom a kezét” járt, mint a filozófus docens asszonynak, illetve a hallgató lányoknak. Akiket olyan kedvesen tudott utóvizsgára küldeni, hogy azok mosolyogva látták be, nem tudnak semmit ásványtanból. Professzor urat az ásványok kristályszerkezete elvarázsolta, évtizedeken át kutatta genetikájukat, összetételüket. Amikor anno 1949-ben néhány ifjú társával még a Műegyetem karaként építeni kezdték a Veszprémi Vegyipari Egyetemet, nem az akadémikusságról ábrándoztak, hanem diákjaik oktatásáról. A város nem fogadta őket tárt karokkal, az ifjak féltették a lányokat a jóképű, mindig vidám egyetemiektől, a klerikus papság a mérnökök felforgató tanaitól. Gyakran tettlegességig fajult a küzdelem, aminek az vetett véget, hogy az egyetemi oktatók lemezesteket szerveztek. Szigorúan feles alapon: két komolyzenei program után jöhetett két táncos est. Kellett egy évtized, mire befogadták őket.
Az egyetemalapítók tanszékvezetők lettek, tanítottak, kutattak, publikáltak, beilleszkedtek Veszprémben. A megye teljhatalmú ura, a pártbizottság első titkára próbált bekeményíteni a „doktoroknak”. Igyekezett szembeállítani őket az ajkai és várpalotai munkásokkal. Nemecz Ernő olyan udvariasan, olyan figyelemmel köszönt meg minden, akár a várost, akár az egyetemet ért kedvezményt, hogy Pap János szelídülni kezdett. A megye többi vezetője ekkor rábeszélte, vállalja el a Hazafias Népfront megyei elnöki pozícióját, legyen ő a mérleg a párt és a veszprémiek között. Több mint 10 évig lavírozott a nem könnyű pályán. És úgy lehetett – az országban egyedüliként – rektor, hogy nem lépett be az uralkodó pártba. Sőt, külön engedéllyel harmadszor is elfogadhatta az egyetemi tanács szavazatait, így ő lett az első ember, aki három cikluson át irányíthatott egyetemet Magyarországon.
Az ő idején rendezték meg az első egyetemi napokat. A VEN legendás szereplője volt, hajnalig a kollégium kocsmáiban anekdotázott az ifjakkal. Hivatali Mercedesét a diákrektor rendelkezésére bocsátotta egy Trabantért cserébe, csakúgy mint rektori láncait.
A görögök úgy tartották, a jó emberek jutalma a hosszú élet.
Nemecz Ernő 102 évet élt.
A vezető képen Nemecz Ernő az MTA Veszprémi Területi Bizottsága egy 2017-es rendezvényén. Forrás: veol.hu/Balogh Ákos
