Szó szerint a nyakunkba szakadt a dinnyeszezon. Miközben dinnyehegyek várnak a vevőkre, a termesztők kongatják a vészharangot: 800–1000 forintos órabérért nem jön a melós. Majd csak megoldják, minket inkább az érdekel, milyen is a jó dinnye!
Mindenkinek vannak tippjei dinnyeügyben. A legkiválóbb dinnyetudósainkat kértük fel nemi, felekezeti, vallási és politikai hovatartozás nélkül: nyilatkozzanak, mit kell tudni, mielőtt a laikus dinnyevásárlásra adja a fejét. Először is megtudtuk, hogy az idei időjárás jó hatással volt a hazai dinnyetermésre, nem kell aggódni amiatt, hogy idő előtt elfogyna a magyar görögdinnye a boltokból. A jelekből ítélve még Lőrinc-nap, azaz augusztus 10-e után is bőven lesz belőle.
Szakembereink szerint nem árt tudni, hogy csakis az optimálisan érett dinnyét szabad megvásárolni, ugyanis a dinnye nem utóérő gyümölcs. Az viszont nem derült ki, hogy milyen az „optimálisan érett” gyümölcs… Ja, hogy a dinnye nem is gyümölcs? Az egyik szerkesztőségi hozzáértő fejtette ki, hogy ez a gyümölcs botanikai értelemben zöldség. Ám erről ne nyissunk vitát, mert most a dinnyevásárlás tudománya van napirenden! A jó választás érdekében külsős dinnyetudósok véleményét is meghallgatván, alább az összegzés.
A legfontosabb maga a látvány. Az érett dinnye héja sötét és fényes, az indája végén lévő kacs leszáradt, és a hajtáson lévő serteszőrök is elszáradtak. Majd miután a külsőségeket ellenőriztük, ha megvan a megfelelő külsejű gyümölcs, vagyis szemre jól néz ki, akkor jöhet a jól bevált kopogtatás. Ha a dinnyét oldalról megütögetjük, akkor kongó hangot ad és rezeg, akár egy harang. Addig kell keresgélni és kopogtatni, míg meg nem leljük az azonos erősségű ütögetésre erősebb hangot produkáló gyümölcsöt (zöldséget), majd kiválasztjuk a legmélyebb kongásút. A magas, éles hang azt jelzi, hogy a gyümölcs éretlen, a tompa és visszhang nélküli pedig azt, hogy túlérett. A héjon található nagy sárga folttól pedig nem kell megijedni, a dinnye ott érintkezett a földdel, így azon a részen nem érte a nap – szóval ez nem a romlás jele.
Innentől kezdve már csak abból áll a választás, hogy melyik magyar árut is szeressük jobban: azt, amelyikhez olcsóbban jutunk hozzá a szupemarketek klimatizált kínálatából, vagy azt, amely a 40 fokos napsütésben szinte felforr a pulton, ahogy az autók által felvert porban és benzingőzben várja vásárlóját? Hogy melyik a jobb választás? Ebben nem tudunk segíteni, mert manapság már nincs lékelés és kóstolás.
Elárulhatjuk, hogy a dinnyeszezon dereka felé közeledvén az árak kiegyensúlyozottak, mindenhol129 forint a dinnye kilója. Néha találunk olcsóbbat, 119-ért, de vásárolhatunk kétszeres áron luxusdinnyét, vagyis mag nélkülit. (Szerkesztőségi szakértőnk beszólt: „milyen dinnye az, amelyiknek nem lehet köpködni a magját?” Jött a válasz is: drága.)
