Soha ilyen békés, szellemes, optimista tiltakozás nem volt még a magyar tüntetések történetében, mint az a keddi élőlánc, amellyel kétezernél is többen vették körül az Akadémia székházát.
Alaposan rácáfoltak a savanyú szobatudósok leegyszerűsítésre azok a kutatók, akadémiai intézetekben dolgozók, akik az MTA épületét „ölelték” körbe.
Két okos ember
Már a nyáron kiderült, hogy a kormány az MTA eddig szabadon elköltött állami pénzeinek jó részét a jövőben saját hatáskörben, az Innovációs és Technológiai Minisztériumon (ITM) keresztül osztaná szét, illetve földarabolná a kutatóintézeti hálózatot – esetenként meg is szüntetve tudományos műhelyeket. Akkor a kutatók még azt hitték, két okos ember megegyezésre juthat.
Félév elteltével annyi történt, hogy hangulatkeltéssel vádolták a kormányközeli sajtóban a kutatók legmagasabb szintű szervezetét, viszont Palkovics miniszter megüzente, az első negyedévi finanszírozás összegének csak a felét hajlandó átutalni a kutatóhelyeknek. Amikor ez kiderült, az akadémia elnöke decemberben rendkívüli közgyűlést hívott össze. Erre az egyébként szintén akadémikus miniszter nem ment el.
Nem hajlandók kuncsorogni
A közgyűlés 90 százalékos többsége amellett foglalt állást, hogy a hálózat átszervezésére vonatkozó kormányzati terveket jelenlegi formájukban ellenzi. Pénz viszont még mindig nincs, ha a kutatók pályáznának, akkor bezzeg lenne – így a miniszter. A sok tudós méltatlannak véli a kuncsorgást, a költségvetésben rögzített, törvényes juttatásért szégyen alkudozniuk, ezért élőlánccal biztosították az elnökséget, számíthatnak rájuk. Maguk gyártotta barna dobozkartonokra írták üzeneteiket.
Csendes tüntetés
„esküszünk, esküszünk, hogy kutatók ITT leszünk!” Vagy: „Nem külföldön akarunk Nobel-díjasok lenni!”
Egyszerű fehér lapokra, piros és zöld színű tintával rajzolták a betűket. Sétájuk közben mosolyogva beszélgettek az arra járókkal a tüntetés céljairól. El is magyarázták, hogy a két akadémikus előbb-utóbb megegyezik még akkor is, ha Lovász László elnök alapkutatásokkal, matematikával foglalkozik elsősorban. Eredményei nem holnaptól használhatók az iparban, hosszú távon azonban nélkülözhetetlenek. És talán megérti Palkovics László is, aki alkalmazott tudományban, a gépjárműtervezésben jártas, hogy attól, ha a kutatók egy részének gondolatait nem holnap építi be a Mercedes-gyár (merthogy nekik dolgozott P. L.), attól még nem kell bezárni az intézeteket.
Bővebben a tiltakozásról itt olvashatnak.
Míg kint a tüntetés zajlott, az akadémia elnökségének többsége arra szavazott, hogy csak akkor pályázzanak az MTA kutatóintézetei az Innovációs és Technológiai Minisztérium forrásaira, ha Lovász László elnök írásos garanciát kap arra, hogy minden intézet megkapja az alaptámogatást és ezt a miniszter írásba adja.
