Lehet, hogy azok a kormánytagok is kölcsöntankönyvekből tanulták a magyar nyelvet, akik most ingyenesnek minősítik az iskolai könyvtárakban szeptemberben átvehető és júniusban visszaadandó köteteket.
Az elsőbe készülő Gergő szerint a kölcsön azt jelenti, hogy vissza kell adni valamikor a markolót Marcinak, az ingyenhez meg nem kell pénz, és Marci soha nem kéri vissza a markolót.
Na már most: a magyar sajtó munkatársai is simán átvették a kormány szóhasználatát, noha már ők is jártak iskolába. Ez persze nem meglepő, hiszen a PISA-tesztek szövegértési pontjai évek óta alacsonyak.
Nos, akkor elölről: szeptembertől a középiskolások és a szakképzésben részt vevők is kölcsön kapják a tankönyveket. Hat éve kezdődött a kölcsönzés, akkor az alsósok használhatták grátisz kilenc hónapig a könyveket. Sokak számára nagy segítséget jelentett az ingyenesnek titulált akció, ám a tanárok és a diákok egy része nem örült a lehetőségnek. A tananyagot a lap oldalán nem lehetett beszámozni, kiegészíteni, kiemelni valami fontos dolgot, például, hogy Balázst szeretjük (sokan átéltük: húsz év múlva micsoda emléklavinát indítottak el a régi matekkönyvek!). Ha valaki mégis tollal írogatott, annak ki kellett fizetnie a teljes árat. Ilyen azért ritkán fordult elő – nem a gyerekek fegyelmezettsége miatt, hanem az iskolai könyvtárosok intelligenciájának köszönhetően. Többek mégis megrendelték a tankönyvet az eljövendő felvételik sikerének reményében. Néhány tanár bizalmasan elterjesztette: a másik kiadó által szerkesztett tankönyv logikusabb, könnyebb belőle tanulni. A segítőkész szülő egyszerre rendelte meg mindenkinek, nehogy bárki kis lemaradjon a tananyaggal. Ha a pedagógus úgy ítélte meg, nem terhelheti az osztályt pluszkiadással, akkor az igazgató engedélyével másolta a másik kiadó anyagait, abból tanította a gyereket, amíg az iskola másolási kerete el nem fogyott…
Rétvári Bence államtitkár bejelentése szerint 12 milliárdba kerül idén a kölcsönkönyvezés, mert majd mindenütt új könyveket írtak, szerkesztettek, nyomtattak. S mint tudjuk, a hazai demokrácia világhírű, így senki sem fizet a kölcsönzésért. Az sem, akinek meg sem kottyanna a 20–30 ezer forint kicsengetése. Így van ez nálunk rendjén: az élet más területén is ez történik: a kormány, illetve az országgyűlés ugyanolyan összeget fizet családi pótlékként rászorultsági vizsgálat nélkül, mint ahogy a nyugdíjak emelésekor is hajszálra annyi százalékot kap az egymillió forint fölöttivel bíró, mint a harminchat ezret kézhez kapó. Nem mellesleg ez sem meglepő, a matekos PISA-teszt eredményei sem jobbak a szövegértésieknél…
