Lassul az ingatlanpiac 2023-ban elemzők szerint – a gazdasági helyzet romlása miatt. Budapesten már tapasztalható mintegy 10 százalékos árcsökkenés a nehezebben eladható lakások hirdetéseiben. Veszprémben ennek nyoma sem látszik.
Régóta tudjuk, hogy a veszprémi lakáspiaci árak a budapestiekével vetekszenek. Már a panelért is csillagászati összegeket kérnek. A kínálati oldalon egyelőre nem mutatkozik árcsökkenés. Nézzünk találomra egy aktuális hirdetést: veszprémi, Jutasi úti panel, 54 négyzetméteres, 32,9 millió forint. Vagy: egyetemi városrészben 74 négyzetméteres téglalakás 54,9 millió forint. A családi házak sem olcsóbbak, sőt. Az Ádám Iván utcában egy újszerű, 155 négyzetméteres, dupla komfortos házat 179 millió forintért hirdetnek, ami már meghaladja a négyzetméterenkénti egymillió forintot. A történelmi belvárosban jelentős felújításra szoruló, vagy lebontandó, ám örökpanorámás házért 110 millió forintot kérnek az egyik hirdetésben.
Ennyit kérnek, kérdés azonban, hogy mennyiért kelnek el. Vagy elkelnek-e egyáltalán?
A lakáshitelek folyamatos drágulása biztosan nem ösztönzi a vásárlásokat. 2021 novemberében 4,27 százalék, 2022 novemberében már 9,96 százalék volt az új szerződések átlagos kamata a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint – írja a telex.hu. Maradnak tehát a készpénzes vásárlók, illetve az állami támogatást beszámítók. Csakhogy kérdés, a növekvő infláció, a világgazdasági helyzet, a reálbérek csökkenése mennyire fogja vásárlásra sarkallni a befektetőket? Ki mer a mai gazdasági helyzetben hosszú távon elköteleződni, amikor az állampapírok már nagyobb hozamot ígérnek, mint az ingatlan bérbeadása? Elemzők éppen ezért az Airbnb-lakások esetleges nagyobb számú eladásával számolnak.
Bár az ingatlanpiac mindig tartogathat meglepetéseket. Ki gondolta volna 2015 tavaszán, hogy hét év alatt, 2022-re megtriplázódnak az ingatlanárak? Hét év alatt ekkora hasznot semmilyen más legális, mindenki számára hozzáférhető befektetés nem hozott, mint éppen az ingatlanpiac.
Hűtheti az ingatlanpiacot a jövőben esetleg az is, hogy a zsíros üzleti lehetőségek mára megfogyatkoztak. Gondolok itt például a város központjában lévő régi műhelyek (pl. Szikvízparkoló), gyártelepek (a Balaton Bútorgyár volt területe), netalán irodaházak (Szakszervezetek háza), pártszékházak megvételére, amit aztán 20-25 év múlva megvesz az önkormányzat, vagy valaki más befektető akár horribilis áron is, mert parkolót, garázst, plázát stb. akarnak ott építeni, begyógyítani az urbanisztikai sebeket. A Balaton-parton ebbe a kategóriába tartoztak a kempingek, az utak melletti földsávok, amelyeken nagy haszonnal apartmanházakat lehetett felhúzni, eladni.
Persze ez a spekulációs befektetői kategória. Egészen más dolog az általánosabb, amikor hajlékot szeretne venni magának a család. Ők azok, akik már a Covid óta az árcsökkenés megjelenésére várnak, hiszen azóta latolgatják az elemzők a befektetési céllal vett ingatlanok esetleges tömeges eladását. Azonban, ha be is következik a régóta várt áresés – óvatos becslések szerint, reálértéken számolva –, nem lesz általános 2023-ban. Inkább csak a nehezen eladható kategóriákban jelentkezik majd, például a rosszul szigetelt, nehezen kifűthető, magas energiaszámlát produkáló házaknál, lakásoknál.
Tartja magát a veszprémi lakáspiac, ami a legdrágábbak egyike az országban. Fotó: VEB2023/Toroczkai Csaba
