Termőtalajaink kezdenek „elfáradni”. Nincs elég szerves tápanyag utánpótlás. A létfontosságú műtrágya egyre drágább, s az is kérdés, lesz-e annyi, amennyi szükséges. S hogy termésünk milyen lesz, ha az UV-sugárzás erősödik (főleg az UV-B), magasabb lesz a hőmérséklet, nem lesz eső, a talaj kiszárad a fák gyökerének mélységében is (nyáron találkoztam ezzel). Gyümölcsfáink is kiszáradnak?
A fő kérdés ennél még súlyosabb! Lesz elegendő termőterület? Egyre többet vesznek el a mezőgazdaságtól az ipari parkok, sport- és motorpályák, nem igazán átgondolt városbővítések és még sorolhatnánk. Eltöprengett-e már valaki, hogy mekkora területet vonnak ki az élelmiszer-előállításból akár a napelemparkok? Hasonló a helyzet a nagy ipari parkokkal is. Legyünk konkrétabbak! Egy akkumulátorgyár telepítése nemcsak óriási területet, de óriási vízmennyiséget is igényel, amely tönkreteheti a település vagy települések ivóvízbázisait is. Az ezekkel együtt járó talaj-, esetleges levegőszennyezéseket se feledjük! Gondoljunk csak Debrecenre vagy Győrre, de sorolni lehet még más városokat is, aggodalomra okot adó terveket, (külföldi) cégeket. Sokszor nem is tudjuk, de már döntöttek a fejünk felett, s tiltakozni sem lehet, vagy kérni, hogy fontolják meg. A „megfontoljuk” ígéret is olyan, hogy minden változatlan marad.
Miért említem mindezt? Több évvel ezelőtt, még a nyolcvanas években történt az első ipari helyfoglalás Veszprémben, a déli elkerülő (ma már körgyűrű) túlsó oldalán. Már akkor figyelmeztetett dr. Benkő István, egyetemünk professzora, hogy „ez a földterület a legmagasabb aranykorona értékű, azaz a legértékesebb termőterület a város körül. Nem tudják, akik döntenek?” Nézzük meg, mostanáig meddig terjed! Az ipari területek nagysága rohamosan nőtt. Ma már Szentkirályszabadja felől is közelít. Ráadásul az új, autópályásított körgyűrű délkeleti felében építenek egy kertészeti áruházat, amire persze szükség van. Ennek bizonyára nagy területigénye van, és a nagy parkoló is fontos! Szóval, hirtelen s gyorsan tűnik el az értékes termőterület.
Veszprémben a nyugati részt már szépen beépítették épületekkel. Senki ne értsen félre! Nem a lakótelepek, az ipari parkok ellen vagyok! Az észszerűséget, a gondosabb távlati tervezést szeretném számon kérni a város tervezőitől, a tervek megszavazóitól! Azért, hogy egyre több embernek legyen élelmiszere is! Ha ez így megy tovább, csak felfelé, a magasba lehet majd terjeszkedni. A vertikális termesztésre már vannak megoldások külföldön és itthon is (indoor farming).
Terjeszkedhetne a város északra is, keletre is. Ráadásul ezeken a részeken köves a talaj, tehát nehezebben művelhető, építkezésre alkalmasabb. Mikor a nyolcvanas években ezt valaki javasolta is, a válasz az volt, hogy délre olcsóbb, nem kell követ törni, és az északi rész egyébként is a Honvédelmi Minisztériumhoz tartozik. „Nem lehet, elvtársak!” Punktum! Úgy tűnik rendszerváltozás ide vagy oda, ez most is fennáll. Azért halkan annyit fűznék hozzá: a „punktum” időszak talán elmúlt, s tárgyalástechnika is van a világon!
Egyértelmű: a városnak gyarapodnia kell, de a mezőgazdaságnak is. A nagymérvű algatenyésztés ideje még odébb van. (Hmm, algapuding, és talán lesz édesvízi homár majd a Balatonból… Auu!) De holnap be kell menni a boltba lisztért, tejért, cukorért (ez is mennyivel olcsóbb lenne és több, ha nem verték volna szét a világszerte is híres cukorgyárainkat, de ez egy másik téma).
Nos, azért aggódom, mert egyszer csak terjed majd a hír városunkban is, hogy ipari park, csodás és óriási MotoGP-pálya, cuki, nagy stadion vagy más „fontos” épül! S ezeknek hely kell. Javaslatunk: inkább nagy iskolákra, okos szakemberek képzésére fordítsuk erőinket, nagyszerű tanárokkal.
Ezért aggódom! Lesz-e okos, jó területfejlesztés mindenütt? Az országban is! Lesz-e lehetősége a jövő nemzedékének felnőni zavartalanul, ahogy „az a nagykönyvben írva vagyon”?
Dr. Tóth József Károly
nyugalmazott egyetemi docens, az MTA Köztestületi tagja
Illusztrációk: buryhilltopsoilandlogs.co.uk
