A Harvard női professzora, Claudia Goldin kapta a közgazdasági Nobel-díjat a férfiak és nők közötti bérkülönbségeket vizsgáló úttörő munkája elismeréseként.
Goldin számos könyvet és tudományos cikket írt az egyenlőtlenség gyökereit kutatva, mióta csatlakozott a Harvard Egyetem közgazdaságtan tanszékéhez. A díjat odaítélő bizottság véleménye szerint Goldin volt az első személy, aki kutatásaival teljeskörű áttekintést tudott nyújtani a nők jövedelméről és munkaerőpiaci részvételéről az elmúlt évszázadok során. A közgazdász többek között azt állapította meg, hogy a nők nemcsak alulreprezentáltabbak a munkaerőpiacon, mint a férfiak, de kimutathatóan kevesebbet is keresnek.
Adatai segítségével, amelyek több, mint 200 évre nyúlnak vissza, megállapította, hogy a nők munkaerőpiaci helyzete egy U alakú görbe, mert míg az ipari társadalom kialakulásával részvételük csökkenő tendenciát mutatott, majd a 20. századtól a szolgáltatásszektor berobbanásával növekedett.
A közgazdászt azt is alátámasztja, hogy a különbségek gyökere már egészen fiatal korra tehető, mert az iskolaválasztás és az oktatási körülmények befolyásolják és kihatnak a későbbi karrierlehetőségekre. Bár történelmileg leginkább ez járul hozzá az egyenlőtlenségekhez, a bérszakadék ugyanúgy megfigyelhető az azonos pozícióban dolgozó nők és férfiak között is.
Claudia Goldin nemcsak rávilágít az adatokkal a problémára, de javaslatot is tesz, hogy hogyan lehetne orvosolni a helyzetet. A bérszakadék jelensége napjainkban igencsak aktuális téma, amit az új EU-s irányelv is hangsúlyoz, miszerint a munkáltatók kötelesek lesznek átfogó kimutatásokat készíteni a munkavállalók díjazásáról, és garanciákat bevezetni az egyenértékű munkáért járó egyenlő díjazás elvének biztosítása érdekében.
Az első közgazdasági Nobel-díjat 1969-ben adták át, azóta pedig 54 díjat osztottak ki, ebből 29-et megosztva. Goldin előtt két nő nyerte el a díjat: Elinor Ostrom és Esther Duflo. A közgazdász nyereménye 11 millió svéd korona, ami nagyjából 368 millió forint.
Szerző: Tihanyi Kata
