Newton, Darwin, Einstein és Hawking, a Royal Society (londoni Királyi Természettudományos Társaság) tagjainak sorába választotta a magyar tudóst, Csányi Gábor professzort, akinek édesapja, Csányi Vilmos etológus, akadémikus.
Azt hinné az ember, büszkék vagyunk azokra a kiművelt emberekre, akik szakterületükön kiváló eredményekkel gazdagították az emberiséget. Éljenek ők Magyarországon vagy a világ bármely pontján. Valamilyen okból mégsem, noha számtalan ifjú tehetség meríthetne önbizalmat, erőt ezekből a sikerekből, és talán nemzeti önértékelésünknek is jót tenne.
Csányi Gábort, a Cambridge-i Egyetem professzorát például pár hete a Royal Society tagjává választották. Olyan magyar kiválóságok között szerepel a neve, mint Kármán Tódor, akiről a világűr határát nevezték el vagy Gábor Dénes, a hologram feltalálója. A természettudománnyal foglalkozókat két ajánló javasolja a világ legrégebbi tudományos testületének soraiba.
A magyar sajtóban alig találni erről szóló hírt, néhány sor jelent meg egy közösségi oldal posztjára hivatkozva, noha Csányi Gábor professzor kiváló előadó, nagyszerű beszélgetőtárs, és évente jó néhányszor tart itthon előadást. A Veszprém Kukac örömmel osztja meg olvasóival a rendkívüli elismerést, amelyben a tudós részesült. Annál is inkább, mert édesapjával, Csányi Vilmos akadémikussal többször beszélgettünk, amikor csaknem 10 évig Balatonalmádiban élt. Fia, Gábor 1988-ban középiskolásként kezdte tanulmányait Cambridge-ben, majd az egyetemen tanult matematikát. Bostonban doktorálva tért vissza az egyetem műszaki tanszékére. Elsősorban elméleti alapkutatással foglalkozik, azonban eredményei valós ipari alkalmazások során is használhatóak. Alapítója több sikeres tudományos technikai cégnek, amelyek például gyógyszeripari szolgáltatásokat nyújtanak vagy gépi tanulási rendszereket forgalmaznak.
Nemcsak kutat, szemináriumokon oktat, többek között a gépi tanulás alkalmazásáról. Saját bevallása szerint jelenleg a kémia érdekli a leginkább. Munkája során a számítógépes kémia területén olyan algoritmusok fejlesztésére összpontosít, amelyekkel anyagok és molekulák tulajdonságait lehet előre jelezni. MACE nevű fejlesztése jelenleg a világon a leggyorsabban és a legprecízebben szimulálja a részecskék viselkedését.
Amikor 2010 környékén először publikálták tanulmányaikat, többek attól tartottak, nem áll majd rendelkezésükre annyi információ, amivel működtethető lesz a rendszer. Az évek során viszont kiderült, nem szükséges olyan sok adat, és ami még fontosabb, hogy a gépi tanulás miatt egyre kevesebb és kevesebb kell. Ez az egész rendszer jelentős hatással lehet a gyógyszeriparra, a mezőgazdaságra, és idővel el fogunk jutni oda, hogy minden szinten így érdemes majd szimulálni az anyagot, kristályokat, az üveget, polimereket. Ez a jövő.
Vezető kép: cecam.org
