Két ütemben érkezett azbesztes kőzúzalék a megyeszékhelyre, összesen 1600 tonna. Veszprémi kereskedő telephelyéről van nyilvános adat, de hogy onnan hová került és veszélyes‑e, annak a vizsgálatát – Porga Gyula polgármester szerint – megkezdte az önkormányzat.
Napok óta téma, hogy ausztriai bányákból azbesztes kőzúzalék került nyugat-magyarországi településekre. Erről Magyar Péter miniszterelnök hivatalosan tárgyalt az osztrák kancellárral. Pontos tényfeltárást ígértek. Akkor még nem sejtettük, hogy Veszprém is érintett, de Németh Martin, büki önkormányzati képviselő beszámolójából kiderült, hogy közérdekű adatigénylést nyújtott be a NAV-hoz.
A büki képviselő információi alapján Veszprémben is elindultak a vizsgálatok, Porga Gyula tájékoztatta erről a város polgárait: „Veszprémben az elsődleges vizsgálatokat már a héten elindítottuk, amely – együttműködve az összes illetékes hatósággal, beruházókkal, kivitelezőkkel – megállapítja az esetleges érintettséget, vagy annak mértékét. Átvilágítjuk az önkormányzati beruházásokat, és információkat gyűjtünk a mások által végzett útjavításokkal, útépítésekkel kapcsolatban is. Jelenleg ennél több információ nem áll rendelkezésre, de mihelyt kapunk hiteles adatokat értesítjük a lakosságot.”
Az eddig nyilvánosságra került számok szerint Veszprémbe 2020 decemberétől jött nagyobb szállítmány (1000 tonna kőzúzalék) 2021. júniusig, aztán 2023-ban még 600 tonna. Felhasználásukat kutatják.
Hogy ez miért fontos, amikor az azbeszt évszázadon át kedvelt építőanyaga volt az építőiparnak, hiszen olyan természetes „kő”, ami szőhető-fonható, rugalmasságot adott a cementnek is? Alig van lakóépület, üzletház Magyarországon, ahová ne építettek volna be azbesztet. Hat évtizede azonban igazolták rákkeltő hatását. Sokan cserélték ki házaikban a szigetelést az azbeszt miatt, de amikor egy régi épületet bontanak, és száll mindenféle az anyag, az igen kockázatos.
A nyugati megyékben sok százkilométernyi, az elmúlt egy-két évtizedben készült zárt aszfalt alatt lapul azbesztes útalap. Ezek használat közben nem károsítanak senkit, de ha megbontják az utat (például közműjavítás miatt), akkor szükségesek az azbesztvizsgálatok a munkások egészsége érdekében. A veszélyt jelentő azbesztrostok csak az anyag károsodása esetén juthatnak a levegőbe.
Ha viszont nem építették be az utakba a kőzúzalékot, akkor az életveszélyes minden lépésnél, minden kerékforgásnál, ugyanis a szórt azbeszt 90 százalékban tartalmaz azbesztrostokat, melyeket mindössze kevés cement köt össze, így a kiporzás veszélye igen magas.
Az azbesztet vékony üvegszálként kell elképzelnünk, amelyeket az összetörésekor belélegzünk. Azok összeállnak a tüdőben, állandó gyulladást okoznak, tüdőrákot.
Az Európai Unióban tiltott az azbeszt felhasználása, az osztrák bányák közül hivatalosan négyet már 15 éve bezártak, a maradék négyből jöttek a kövek. Egyesek azt feltételezik, olcsóbban szerezték be az osztrák bányákból a kőzúzalékot, mint ahogy azt a Sümeg környéki bazaltból lehetett volna vásárolni. Az árak nagyjából azonosak, feltehetően a szállítási költségek lehetettek alacsonyabbak, így az osztrák termékek fél- vagy akár negyedáron kijöhettek.
Fotó: Greenpeace
