A Föld légköre 1985 óta megállíthatatlanul melegszik, és a Föld napja alkalmából klímavédelmi szervezetek is figyelmeztetnek: változtatásra van szükség.
A világ energiafogyasztásának harmadát épületeink fűtésére és hűtésére fordítjuk. Az energiafaló ingatlanok rengeteg károsanyag-kibocsátásért és légszennyezésért felelősek, amelyet szakszerűen tervezett és kivitelezett energiahatékonysági felújításokkal lehet jelentősen csökkenteni. A Föld légköre 1985 óta megállíthatatlanul melegszik, és a Föld napja alkalmából klímavédelmi szervezetek is figyelmeztetnek: változtatásra van szükség. A Knauf Insulation szakemberei szerint az európai épületállomány újraszigetelésével még visszafordíthatók lehetnek a káros folyamatok.
Az Eurostat legfrissebb adatai szerint az előző évekhez képest tovább emelkedett Magyarország energiafelhasználása. A megemelkedett energiafelhasználás megemelkedett szén-dioxid kibocsátást eredményez. Egy átlagos magyar háztartásban a felhasznált energia csaknem háromnegyedét fűtésre fordítjuk. Ez meglepően nagy arány, az európai átlagnál mintegy 8–10 százalékkal magasabb. Tény, hogy amíg az elmúlt évtizedben a magyar háztartások egy négyzetméterre jutó energiafelhasználása stagnált, addig Európában ez csaknem 20 százalékkal csökkent. A jelentés szerint Magyarország energiafüggőségi rátája 52 százalék.
Szigeteléssel nem csak a rezsi csökken, hanem az energiafüggőség is
Hazánk energiafelhasználása legnagyobb részt továbbra is az ásványi energiaforrásokon alapul, súlyos mértékben függ ezektől az energiahordozóktól. Földgázfogyasztásunk mintegy 85 százaléka és olajfogyasztásunk 60–70 százaléka a Barátság kőolajvezetéken érkezik. Magyarországon az emberek többsége – közvetlenül vagy közvetve – földgázzal fűt, azzal melegíti a vizet. Ráadásul az itthon termelt áram mintegy negyedét földgázt égető erőművekben állítják elő. Magyarországon ma a drágán előállított energiát még nagyon pazarlóan használjuk fel.
A folyamatosan növekvő energiaárak mellett különösen fontos, hogy takarékoskodjunk az energiával. Egyre több ingatlantulajdonos szigeteli a házát, ami több szempontból is nagyon hasznos. Az ingatlan használata során akár a rezsi fele is megtakarítható, ezáltal csökken az energiafüggőség, valamint értékesítéskor a befektetett összeg három-, négyszeresével is nőhet a ház értéke (régiótól függően). Ha itthon tíz év alatt kétmillió ingatlant felújítanánk – ezek átlagos alapterülete 80 négyzetméter, négyzetméterenként évi 12 köbméter gázfogyasztás takarítható meg – az közel 2 milliárd köbméterrel kevesebb földgáz felhasználását jelentené. A szakszerűen megtervezett és kivitelezett szigeteléssel nem csak energiát, hanem rengeteg pénzt is megspórolhatunk. A legzöldebb energia a fel nem használt energia.
– Épületeink energiahatékonyságának meghatározó szerepe van abban, hogy a Párizsi Klímaegyezménynek megfelelően, az iparosodás előtti időkhöz képest legfeljebb 2 Celsius-fok, de lehetőség szerint 1,5 fokon belül lehessen tartani a bolygó hőmérsékletének emelkedését – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója. – A 2030-ig hátralévő években, a 2010-es szinthez képest 45 százalékkal kell csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását. 2050-ig nullához közeli értéket kell elérni. Ennek egyik lehetséges módja otthonaink megfelelő szigetelése.
Egy apró mozdulattal is rengeteget spórolhatunk
Ha lecsavarjuk a termosztátot az európai lakóépületekben és irodaházakban, azzal Európa energiafüggőségét akár 10 százalékkal is csökkenthetjük – állítja a brüsszeli székhelyű Bruegel kutatóintézet. Számításaik szerint, ha 1–2 Celsius-fokkal alacsonyabb hőmérsékletre fűtjük fel épületeinket, azzal évente mintegy 130 terrawattórával csökkenthetjük az unió 27 országának energiafelhasználását. A lakossági energiafogyasztás úgy is mérsékelhető, ha egységesen 50 Celsius-fokra állítjuk az átfolyó rendszerű vízmelegítők, kazánok hőszabályozóját. Az elemzés szerint már a lakóépületek megfelelő szigetelésével egész Európában jelentős energiamegtakarítást lehet elérni, hiszen az uniós épületállomány 75 százaléka nem, vagy nem megfelelően szigetelt.
A Föld Napja
A Föld Napja mára a legnagyobb önszerveződő környezeti megmozdulás Magyarországon is. Cselekvő ünnep, amely mindnyájunk jövőjéről szól. A Föld napját először 1970. március 21-én tartották, ami az északi féltekén a tavasz első napja. Denis Hayes amerikai egyetemi hallgató 22-én mozgalmat indított a Föld védelmében, és megalapította az Earth Day Network-ot (= Föld Napja Hálózat). A következő jelentős esemény a Föld Napja Nemzetközi Hírközpont megalakulása volt 1989-ben Kaliforniában. Ettől kezdve havonta küldtek hírlevelet a világ minden országába, hogy sokféle akcióval ünnepeljék április 22-én a Föld napját az egész világon. Célja, hogy felhívja a figyelmet a Föld természeti környezetének megóvására.
