Bár a horgászat és halgazdálkodás csak kis mértékben járul hozzá a Balaton tápanyagterheléséhez, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet kutatói a horgászok szemléletformálását és a horgászat tápanyagmérlegét javító intézkedések mérlegelését javasolják.
A horgászok által használt etetőanyagok természetes vizeinkre gyakorolt hatásával kapcsolatban fokozott érdeklődés tapasztalható. A Balaton tápanyagterhelése több szempontból is kiemelt fontosságú, ezért a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet és a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. közös vizsgálatok során igyekszik feltárni a horgászati célú halgazdálkodás szerepét a Balaton anyagforgalmában.
Mivel a foszfornak kulcsszerepe van az algásodás mértéknek meghatározásában, a vizsgálat elsősorban erre az elemre fókuszált. A kutatók összevetették a tóból halfogások révén eltávolított foszfor mennyiségét (ez a tápanyagot kivonó, vízminőség-javító tétel) a horgászat érdekében a tóba telepített halakkal és etetőanyagokkal bejuttatott foszfor mennyiségével (ezek a külső tápanyagterhelést jelentő tételek). A szabadidős és versenyhorgászat általi etetőanyag-felhasználás mértékét széleskörű kérdőíves felméréssel, míg a legnépszerűbb etetőanyagok foszfortartalmát laboratóriumi mérésekkel határozták meg.
Az eredmények szerint a horgászati/halgazdálkodási tevékenység révén bekerülő évi nettó +4,8 tonna foszfor a Balatont érő teljes külső foszforterhelésnek (2017 és 2019 között átlagosan kb. évi 165 tonna – a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság által készített becslés) mintegy 2,9 százalékával, más terhelési becslésekhez mérten 5–6 százalékával egyenértékű. Megállapítható tehát, hogy jelenleg a horgászat nem sorolható a Balaton legnagyobb tápanyagterhelő forrásai közé, illetve nem lehetett okozója a 2019. évi algavirágzásnak. Ugyanakkor, a Balaton jó vízminőségének megőrzése érdekében a kutatók a horgászat tápanyagmérlegét javító intézkedések mérlegelését javasolják. Ilyen lehet például a környezettudatosabb szemlélet kialakítása a horgászok körében.
A számítások alapján a felhasznált etetőanyagok mennyiségének csökkentésével, és a magas foszfortartalmú adalékok (pl. halliszt) visszaszorításával a horgászat vizeinkre gyakorolt hatása jelentősen javítható. Sőt, könnyen elérhető lenne a nullás foszformérleg, illetve akár a horgászat általi foszforkivonás és a vízminőség-javítás is.
A vizsgálatok eredményei és a kapcsolódó intézkedési javaslatok teljes terjedelemben elérhetők ebben az összefoglalóban.
Fotó: haldorado.hu
