Szöllősi Györgynek számos hazai és nemzetközi elismert tisztsége van. Mondják, hogy ő Orbán Viktor kedvenc sportújságírója. Ezért is a sportnapilap főszerkesztője és a Magyar Sportújságírók Szövetségének elnöke. Igen, kétségtelen: a kapcsolati tőke sokat ér.
Ám ne vegyük el tőle azt, amit ezekben a pozíciókban – Magyarországot képviselve – létrehozott, megalkotott a sport területén! Rengeteg munkája van benne. Mindet nem sorolnám fel. Akit érdekel, hogy mi minden fűződik a nevéhez, megtalálhatja a neten. Igen, lehet mondani: jókor van jó helyen. De ezzel nem visszaél, hanem él a lehetőséggel. Építi a kapcsolatait a hátterének köszönhetően. Az általa is szervezett események közül a legszimpatikusabb az éves Sportgála, amely rendkívül méltó környezetben, színvonalas, reprezentatív rendezésben köszönti a legjobb magyar sportolókat.
Az itteni amerikai nagykövetség nemet mondott a vízumkérelmére. Elsősorban azzal az indokkal, hogy nem jár neki. Másodsorban (főleg) azért, mert a két ország közötti diplomáciai kapcsolatok mostanság kissé fátyolosak. Maradjunk annyiban, hogy taktikai hiba volt diplomatavízumot igényelni a magyar sport nagykövetének, hogy eljuthasson Amerikába egy hagyományos magyar sporteseményre.
Ami bosszantó, hogy az ügyben még közérdekű adatigénylésre is szükség volt annak kiderítésére, hogy ki, mit és mennyit fizetett ezekért az utazásokért.
Azért azután nyomozni, hogy ki fizeti a költségeit, nagyon kicsinyes megközelítés. Még jó hogy nem ő, ha felkérik, vagy küldik valamilyen eseményre, ami a kötelező munkáihoz kapcsolódik.
Sajnos, itt is a féktelen irigység a vezérlőelv. Kíváncsi lennék, hogy felkérésre melyik magyar újságíró mondana nemet bármilyen médium főszerkesztői posztjára, egy szövetség elnökségének vezetésére, vagy a magyar sport nemzetközi népszerűsítésére. Nagyon kevesen lennének, akik erkölcsi vagy morális alapon utasítanák vissza.
Szöllősi Györggyel talán egyszer beszéltem telefonon. Tagja vagyok annak a sportújságíró szövetségnek, amit vezet. Ismerősei vagyunk egymásnak a Facebookon. Ezért látjuk is egymást. Hiszen ő kommunikálja, bemutatja, hogy éppen merre jár, mit csinál. Egyszer reagált egy politikaiírás-megosztásomra, amiben nem értettünk egyet. Viszont most a bálványosi panelbeszélgetésből idézem azt, amit mondott: „Szabad, és kell politizálnia a sportújságírónak.”
Remélem, ez a mondat minden sportújságíróra érvényes tétel, és emiatt nem kerülhet hátrányos vagy megkülönböztetett helyzetbe. Ha mégis így lenne, a szövetség megvédené a tagját…
Donát Tamás
Vezető képünkön: Szöllősi György
