Május második hetében átadják az EKF legnagyobb kulturális infrastrukturális beruházását, a 10,5 milliárd forint EKF-támogatásból kialakított ActiCity Tánc- és Mozgásművészeti Központot. Az épületeken belül az utolsó simításokat végzik, kint a kertépítési munkák zajlanak.
Lamos Péterrel, a beruházást bonyolító Veszprém 2030 Kft. ügyvezetőjével tettünk virtuális sétát az új létesítményben.
A főbejárat – két másikkal együtt – a régi gyermekkórház épületének hátsó, északi frontjára került, amelyet az új parkolóház, vagyis az Egyetem utca felől, akadálymentes sétányon közelíthetünk meg. A parkolóházban 154 gépkocsiállást alakítottak ki, ez meghaladja az ActiCity igényeit. A szabad helyekre bérletet lehet majd váltani.
A három bejárat közül a földszinti egy étterembe vezet, amihez külön rendezvényterem, valamint tágas üzemi terület és konyha tartozik. Az ActiCity tényleges főbejárata az első emeleti szinten van, ide egy akadálymentes rámpán sétálhatunk fel. A rámpán továbbhaladva érjük el a harmadik bejáratot, ahol az újonnan beépített liftbe szállhatunk.
Új funkciók a hozzáépítésben
– Sokan felteszik a kérdést, mi szükség volt a modern, üvegkocka hozzáépítésre az épület egyetem felőli oldalán?
– Ezzel alapterületet és magasságot nyertünk olyan funkciókhoz, amelyeket a százhúsz éve árvaházi célokra tervezett épületben nem lehetett volna megvalósítani – magyarázta beszélgetőpartnerem. – Az első emeleti szinten ebben a hozzáépítésben kapott helyet a fogadótér, fölötte pedig, a másodikon egy 240 négyzetméteres balett-terem. Így magában a régi épületben az első szinten három kisebb bérelhető termet és öltözőket, a másodikon pedig további három, egyenként 100 négyzetméteres balett-termet lehetett kialakítani.
– Hol van ennyi balettnövendék Veszprémben?
– A nagy múltú Csermák Antal Alapfokú Művészeti Iskolában, amit a veszprémiek zenedeként ismernek és emlegetnek, 2020 szeptemberében klasszikus balett-tagozat is indult Podolskaya Viktória balettmesternő irányításával. A képzés egyre népszerűbb, de igazán alkalmas helyük nem volt mostanáig.
Az egykori mosoda, akárcsak a főépület, szintén a romjaiból kelt új életre. Itt a néptáncosok és a falmászók találnak otthonra. Továbbra is az északi oldalon, de már a kültéren körülnézve, jókora felületen térkőburkolat látszik.
– Nem lesznek túl népszerűek vele – jegyeztem meg, de Lamos Péternek erre is volt válasza.
– Ide épült a szabadtéri színpad és a hozzá kapcsolódó rendezvénytér. Rendeltetésükből adódóan egyiket se lehet fásítani, és a benapozás hiányában nem is lenne túl észszerű. Viszont fontos, hogy itt korábban egy magas kőfal választotta el az egyetemet és a kórházat. A mostani átalakítással összenyílnak a terek, barátságosabb, szebb, élhetőbb lesz az Erzsébet ligetnek ez a része is.
Pihenőpark és sok új növény
A fentieket később telefonon egészítette ki Morgan Viktória tájépítész mérnök, aki kollégájával, Szabados Apolkával közösen készítette el a létesítmény kertépítészeti terveit.
– A mostani főbejárat helyén és előtte is korábban töredezett aszfaltburkolat borította a talajt. Abból nőtt ki vadon pár fa és gyomosító bokor a beszakadt tetejű, romos állapotú gazdasági épületek között. Fákat ide valóban nem telepítünk, de a térkőburkolatot helyenként gyepes foltok törik meg. A rendezvénytér észak-nyugati rézsűjére pedig növénykazetták és padok kerülnek teraszos elrendezésben.
A másik oldalon, vagyis a gyermekkórház eredeti utcafrontján, a helyreállított kerítés és az újjáépített kőkapu mögött pihenőpark várja majd a veszprémieket.
– Kezdettől arra törekedtünk, hogy megőrizzük a park eredeti hangulatát. Favizsgáló véleményt kértünk a látszólag rossz állapotú fákra. Betegség és elöregedés miatt kicsivel több mint húsz egyedet kellett kivágni. A helyükre 4 tűlevelű és 57 darab, 12–14 cm-es törzsátmérőjű lombhullató fa kerül. Igaz, hogy ezeknek a lombkoronája még kicsi, de biztosabban megerednek. Olyan őshonos fajtákat választottunk, amelyek jól bírják a sovány, a parkban különösen köves talajt. A sétaútvonalakat nagyjából ugyanott alakítottuk ki, ahol régen is voltak, ehhez szerencsére nem kellett fát kivágni.
A szakember elmondta még, hogy 1093 darab cserjét és 10 179 évelő díszfüvet is telepítenek a parkba, ezek ültetése már javában zajlik. A füvesítést akkor végzik el, amikor minden munkagép és az összes kivitelező levonul a területről.
A hajdanvolt gyermekkórház épületének külső és belső felújítása során nagy gondot fordítottak az eredeti állapot rekonstrukciójára, valamint az értékes részletek megőrzésére. Az alábbi képek ebbe engednek betekintést.
Fotók: Hujder Balázs
