Csodákról szól az a könyv, amelyet É. Szabó Márta írt fiáról, Érdi Tamás zongoraművészről. Nem véletlenül időzítették megjelentetését karácsonyra: a hitnek és a szeretetnek, a küzdelemnek és az örömnek történetté formálása alkalomhoz illő ajándék a fa alá.
Ne ijedjen meg a kedves olvasó, nem reklámot kell olvasnia, de a könyvbéli események karácsony üzeneteként is felfoghatók. Bemutatójának időpontja Balatonalmádiban mindenki számára természetes volt: az országos esemény után már másnap, advent első vasárnapján ott ült a Pannóniában a szerző és fia is.
É. Szabó Márta almádi, pontosabban vörösberényi lány, nagyapja itt igazgatta az iskolát. Unokája innen járt gimnáziumba Veszprémbe, a Pannónia könyvtára volt első munkahelye. Vörösberényben temette el másodszülött fiát, de évtizedek óta itt „Cimborázik”. Tamás fia is itt van otthon: édesanyjával nyaranként a Cimbora táborban dolgozott, koncertezett rendszeresen. A Klassz a Parton koncertsorozat keretében hol a Magtárban, hol a katolikus templomban, hol a csillagos ég alatt zongorázik a víztől szinte karnyújtásnyira. S nem mellesleg a városházán volt az esküvője.
Papírcsillagok között fogadta őket a közönség a Pannóniában, s noha a család életének sok része jól ismert volt a helybéliek előtt, szívbe markoló volt hallgatni a külföldön végzett műtétek sorát, amelyekkel a világhírű professzorok igyekeztek visszaadni Érdi Tamás látását. Ma már a magas, karcsú, jóképű férfiról senki meg nem mondaná, hogy alig hat hónapra, nem egészen hetven dekásan, koraszülöttként jött a világra. A két ismert televíziós, Érdi Sándor és É. Szabó Márta munkájuk és a másik két fiuk mellett rengeteg időt töltöttek Tamással.
A könyvben Márta többször is leírta, azok az orvosi kezelések, amelyekkel a fián segíteni próbáltak, a nyolcvanas években számukra csak azért volt elérhető, mert a televízió nyújtotta népszerűség számtalan akadályon keresztül átsegítette a családot. Jó néhány korosztály számára ma mese, hogyan kellett anno pénzt csempészni a határon, mert a valutakeret itthon finoman fogalmazva is korlátozott volt. Miképp kalapozta össze Szegvári Kati (tv-riporter) a szükséges pénzt, és hogyan adták az amerikai magyarok kézről kézre az orvosi beavatkozások idején. Ezek a baráti gesztusok erősítették meg az egykori vörösberényi kislányt, hogy igenis vannak csodák!
A tengerentúli gondoskodás munkát is hozott számukra: Érdiék elkészítették Szabófalvától San Franciscóig címmel portréfilmjeiket 50 világhírű tudósról, akik mindannyian büszkén hangoztatták magyar származásukat. Tamás pedig emlékezetes koncerteken játszott a világ leghíresebb hangversenytermeiben, például a Carnegie Hallban.
Érdi Tamás szüleinek sikerült elkerülniük a két legveszedelmesebb csapdát: gyermeküket nem hagyták sem csodagyerekként, sem önsajnálatban felnőni. Tamás ötéves korától különleges módszerrel tanult zongorázni, aminek az a lényege, hogy fejben újrakomponálta a hallott darabokat. Nyolcévesen állt először hangversenyteremben közönség elé, ma nemzetközileg jegyzett művész.
Válogathat a felkérések között, de ha gyerekek hívják, akármilyen kis iskolába itthon, Erdélyben vagy a Felvidéken, mindig talál időpontot. Szülei mellett öt éve egy törékeny teremtés segíti mindenben, aki nem mellesleg fotósként dolgozik. Ahogy szokta mondani férje, Réka az ő szeme.
Az almádi beszélgetést hangos kacagás, jókedv kísérte, mint ahogy máskor is. Érdi Tamás optimizmusa mégsem csoda. A szeretet és a hit tette őt teljes, boldog emberré.
dallos zsuzsa
