Mérd meg a rajzon látható idom szögét! A kisfiú megmérte, és jól mérte. Mégsem kapott rá pontot a dolgozatában, mert az eredményt nem írta oda. De hát a feladatlapon csak annyi állt: mérd meg! És ő megmérte. A történet, amit az AutiSpektrum Egyesület egyik veszprémi szülőcsoportjában hallottam, szíven ütött.
Sajátos nevelési igényű (SNI), autizmus spektrumzavarral, súlyos tanulási zavarral, súlyos figyelemzavarral vagy épp súlyos magatartás-szabályozási zavarral rendelkező gyermek… Régen elintézték annyival, ők a „rosszak”, a „buták”. És a mai napig ők azok, akik a legtöbb iskolai bántás, gúnyolódás elszenvedői, akiket kirekesztenek, akik a peremre szorulnak.
A köztudatba csak nagyon lassan beszivárgó, nem is igazán értett fogalmakról beszélünk. Pedig a KSH adatai arról árulkodnak, hogy egyre komolyabb problémáról van szó. Ha csak az autizmus széles spektrumát nézzük, az érintett gyerekek – családok! – száma az óvodákban, illetve az általános és középiskolákban 2023-ra a húsz évvel ezelőtti 630-ról 9737-re nőtt.
A bevezetőben említett kisfiú közéjük tartozik. Akárcsak az a kis társa, aki az alábbi képen látható feladatot a maga sajátos logikájával oldotta meg.
Az autizmus széles skálájába nagyon sokféle és növekvően súlyos tünet tartozik. Ez a két kisgyerek a spektrum enyhe oldalán küzd a mindennapokkal. Ők a mások, a kicsit furák, akik nem úgy vannak „bekötve”, mint a kortársaik. Segítséggel jól elboldogulnak a világban, anélkül nehezen találják meg a helyüket még felnőtt korukban is. Brokés Judit, az AutiSpektrum Egyesület alapítója évek óta azért dolgozik, hogy cölöpöket verjen, megkönnyítve az önállóság felé tartó lépteiket. És ebből nem lehet kihagyni az oktatási intézményeket, amelyekben nagyon sok még a tennivaló. Minden hatodik-hetedik gyermek érintett valamilyen mértékben, így elengedhetetlen, hogy a pedagógusok nyitottan, módszertani ismeretekkel felvértezve fogadják ezeket a diákokat is.
Hogy a tanárok is értsék
Judit elszánt küzdőtársra talált Kelemen-Kálazy Vica szociálpedagógus, autizmusban jártas szakember személyében. Közösen, szakértők segítségével és nem utolsósorban az érintett szülőkkel konzultálva dolgoztak ki egy integrációt segítő komplex javaslatcsomagot, amivel megkeresték a tankerületet. A fogadókész visszajelzést hatalmas előrelépésnek érzik. Lehetőséget kaptak, hogy február 21-én egy háromórás prezentációban beszéljenek az autizmusról a tankerület valamennyi, Veszprém járási iskolájából és néhány megyebeli oktatási intézményből érkező iskolaigazgatónak és delegált pedagógusoknak.
Mondhatják erre sokan, hogy mire fel ez a nagy ügybuzgalom, amikor a köznevelési törvény kiemelten foglalkozik az SNI-s gyerekekkel – 2010 óta külön kategóriába sorolva a BTM-eseket (beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdők) – deklarálva, hogy az oktatás terén többletjogosultság jár nekik. Fejlesztést és kiemelt figyelmet, törődést kell érteni ez alatt. Csakhogy óriási a szakadék a törvény betűje meg a való világ között!
Veszprém súlyos adóssága
Az AutiSpektrum Egyesület szülőcsoportjában többen elmondták, hogy a jogszabályban előírt fejlesztő foglalkozások rendre elmaradnak. Kevés a gyógypedagógus és a gyógypedagógiai asszisztens, hiányoznak a fejlesztéshez elvárható körülmények, sok tanárnak csak nyűg egy SNI-s gyerek, mert fogalma sincs, hogyan közelítsen hozzá. Elhangzott, hogy Veszprémben nincs olyan középiskola, amelyik nevesítetten vállalná a jó értelmi képességű autizmus spektrumzavarral diagnosztizált diákok integrációját, de még az általános iskola utáni részszakképzés is csak a parkgondozás felé nyit utat. Ellentétben Fűzfővel és Várpalotával, ahol például pék- és szobafestőszakmákban is szerezhetnek részszakképesítést a fiatalok.
Súlyos adósság ez egy olyan megyeszékhelyen, amely tavaly büszkén viselte az Európa Kulturális Fővárosa címet, és ahol a városvezetés célkitűzése 2030-ra az európai TOP 20-ba kerülni. Az „autigyerekek” hozzátartozói, segítői abban bíznak, hogy a szerdai találkozó egy látható és érzékelhető pozitív változás kezdete lesz.
Vezető képünk forrása: geo.de
