A magyar bankok adatai szerint a lakossági folyószámlákon elhelyezett összeg jelentősen nőtt az elmúlt évben. A mostani felmérés alapján azonban elsősorban ez egy kisebb megtakarítói rétegnek köszönhető. Az emberek nagy részének nem változtak, vagy csökkentek a megtakarításai – áll az Intrum közleményében.
A lakosság jelentős részének merülőben vannak a pénzügyi tartalékai, aminek nem is annyira az állásvesztés vagy a keresetcsökkenés, inkább a fogyasztói árnövekedés az oka. Emiatt a többség egyre inkább óvakodik a hitelfelvételtől. Kölcsönt bármilyen célra legfeljebb akkor vennének fel az emberek, ha növekedne a jövedelmük.
A megkérdezettek szűk egyharmada legfeljebb egy hónapra elegendő megtakarítással rendelkezik, 23 százalékuk 1–2 hónap, 20 százalékuk pedig 3–5 hónap kiadásait tudná fedezni megtakarításaiból. Egy évnél is hosszabb ideig mindössze 8 százalék tudná fenntartani magát a jelenlegi vagyonából
Az elmúlt évben a hitelpiac legfontosabb fejleménye a törlesztési moratórium bevezetése volt. Az akció népszerűségét az Intrum kutatása is alátámasztotta. A megkérdezett, hitellel rendelkező emberek 47 százaléka vette igénybe a moratóriumot (a legnagyobb arányban a 100 és 200 ezer forint közötti keresetűek). A hitelmoratóriumot igénybe vett válaszadók között azonban még csak egy kisebbség, 27 százalék kezdte újra a törlesztést. A moratóriumosok több mint harmadának (36 százalék) még nincs elképzelése arról, hogy mikor tudná újrakezdeni hitelei visszafizetését.
A jegybank már a moratórium meghirdetésekor arra kért mindenkit, hogy amint lehet, lépjenek ki a moratóriumból, mert minél tovább maradnak bent, később annál magasabb törlesztőrészletekkel néznek szembe. Erre azonban ma még sokan nem állnak készen. A válaszadók harmada azt mondta, már van elképzelésük, mikor tudják újrakezdeni a törlesztést, de félő, hogy a törlesztőrészletek növekedése miatt közülük sokan mégis tovább görgetik majd maguk előtt az adósságot.
A 20–60 éves magyar lakosság közel 60 százaléka szerint idén a növekvő árak miatt romlik a pénzügyi helyzete. Az áremelkedések leginkább a vidéki nagy- és kisvárosokban élőket érintik, a legkevésbé a fővárosiakat. A megyeszékhelyeken élők 68 százaléka válaszolta, hogy a pénzügyi helyzete romlott az árnövekedés miatt 2021-ben, a budapestieknek pedig csak 45 százaléka.
