Műkövezett települések országa lettünk – az elmúlt másfél évtizedben egyharmadnyi zöld terület tűnt el a városok, de még a falvak köztereiről is. Átlagban. Az uniós pályázatokon nyert pénzen egyszerű volt műkövezni. Bele is betegedtünk.
Érdekes kísérlettel igazolta a Helsinki Tudományegyetem a zöld területek gyógyító hatását az emberek egészségére. Feltételezték, hogy azok a felnőttek és gyerekek, akik gyakran voltak zöld terület közelében, sokkal egészségesebbek, mint a lakótelepi betonrendszerben élők. A lakótelepek óvodáinak egy részébe fákat, cserjéket, virágokat ültettek. A gyerekek maguk gondozták a növényeket. A kísérletben megmérték a gyerekek szervezetében az ültetés előtt, majd után a T-sejtek számát, amelyek a jól működő immunrendszer jelzői. Kiderült: a zöld óvoda legalább olyan jót tesz a gyerekek szervezetének, mintha minden nap erdőben sétálnának. A betonudvaros óvodákban játszó gyermekekéhez képest változatosabb lett a mikrobiomjuk, és a szakértők megnövekedett T-sejtszámot regisztráltak.
A mikrobiomok jelentőségét az elmúlt húsz évben fedezték fel. A mikrobiomok a mikrobák (mikrobioták) összességét jelentik, amelyek velünk, bennünk, rajtunk élnek. Táplálnak, védenek, időnként kihasználnak minket. Az emberi szervezetet a humán sejtekből összeállt szövetek és szervek alkotják olyan szerveződést követve, amelynek során közös ökoszisztémát alkotnak a szervezetünkben élő mikrobákkal, azaz a mikrobiommal. Az ide tartozó baktériumok, vírusok, gombák részt vesznek az emberi szervezet sérthetetlenségét biztosító határok védelmében. Nélkülözhetetlen anyagokat állítanak elő, és megakadályozzák idegen és betegséget okozó mikroorganizmusok tartós megtelepedését.
A növények és az állatok – az egysejtűektől az emberig – szoros együttműködésben élnek a mikroorganizmusokkal, vagyis az emberi mikrobiommal. Az élő szervezetek nem elszigetelten élnek, hanem komplex közösségek keretében fejlődnek. Ha kivágják a fákat, a bokrokat, a virágokat, velük olyan élőlények is eltűnnek, amelyek az emberi szervezet számára egészséges egyensúly fenntartásához szükségesek.
Lehet, hogy a kövezett belvárosokat egyszerűbb tisztán tartani, nem kell gondozni, növényeket ültetni, locsolni, de az esztétikai élmény elmaradása mellett már rövid távon is kimutatható káros hatásuk az ott élők egészségére.
Fotó: HelloVidék
