A jövőre ezeréves jubileumát ünneplő bakonybéli Szent Mauríciusz-monostor szerzetesei a legnépszerűbb közösségi oldalon vallanak munkájukról, életükről és arról, hogy miért választották a szerzetesi hivatást. Kampányukat az Aeffect Communications segíti, és Facebook-posztok mellett a Forbes decemberi számában a monostor gazdálkodásáról is beszélnek.
A bakonybéli monostor szerzetesei páratlan dologra szánták el magukat: 2018 húsvétjáig betekintést engednek legfontosabb dilemmáikba és legintimebb döntéseikbe. A hét testvér először beszél a Facebook nyilvánossága előtt arról, miért választották a szerzetesi hivatást, milyen reakciókat adott erre környezetük. Beavatnak a szerzetesi dolgos mindennapokba és elárulják, mivel töltik szabadidejüket. Beszélnek nőtlenségről, csöndről, Istenről, halálról és a Trónok harcáról.
Habár elsődleges kommunikációs csatornájuk a szószék, tudják, hogy üzenetük bárhol értő fülekre találhat. Ezért vágtak bele a korábbi Pulitzer-díjas újságíró, Varró Szilvia vezette kommunikációs cég segítségével a közösségi média kampányba.
Izsák testvér szerint mindenkinek újra és újra fel kell tennie a kérdést, hogy miért érdemes úgy élni, ahogy él:
– Az Isten engem úgy rakott össze, hogy a szerzetességben tudok a legboldogabban létezni, tehát azok a dolgok, amiket próbáltam korábban, vagy amiken azóta gondolkoztam, mindig azt erősítették meg, hogy itt az én helyem. Zajlik egy belső küzdelem az emberben, hiszen más huszonévesen lemondani a házasságról és gyerekekről, mint 35 évesen. Jönnek az évek, amikor hűnek kell maradni a döntéshez. Van nyolc keresztgyerekem, és rajtuk kívül is sok-sok gyerek, akikkel kapcsolatban vagyok. Hogyha nincs is biológiai gyerekem, az életemből élet fakad mások életében.
Ábel atya őszintén beszél a kommunizmus alatt átéltekről. A közösség vezetője 14 évesen került Pannonhalmára, és érettségi után rögtön szerzetesnek jelentkezett.
– A szocializmus idején azonban az állam igyekezett letéríteni a papnak vagy szerzetesnek készülőket választott útjukról. Az átlagfiatalokat idősebben és rövidebb időre hívták be a seregbe, csak a mi „megtiszteltetésünk” volt, hogy 18 évesen két évre kerültünk a Magyar Néphadseregbe. Elhárító tisztek „foglalkoztak” velünk: sokunkat behívtak elbeszélgetni, akin érezték, hogy lehet fogást találni rajta, igyekeztek beszervezni.
Anzelm testvér szerint a krízisek hozzásegítik az embert, hogy vágyai letisztuljanak, általuk válik felnőtt emberré.
– A krízis az én életemben a szerzetességre való jelentkezésnél és a jelentkezést követően is egy nagyon erős formáló tényező volt, és lesz bizonyára az elkövetkező évtizedekben is. A kérdés az, hogy a krízisekre milyen választ adunk, hogy elég alázatosak vagyunk-e, hogy segítséget kérjünk, vagy pedig azt gondoljuk, hogy egyedül meg tudunk birkózni a problémáinkkal.
A kampány a Szent Mauríciusz-monostor Facebook-oldalán követhető.
