Gunter Demnig német szobrászművész tegnap délután a városban öt helyszínen összesen 12 botlatókövet helyezett el az elhurcolt veszprémi zsidók emlékére.
Szerte Európában 1995 óta már több mint 40 ezer, Magyarországon különböző településeken 2007 óta több mint 300 követ helyezett el a művész. A botlatókő egy 10×10 centiméteres réztábla, amelyet a művész a járda macskakövei helyére rak le azon épületek elé, ahonnan a II. világháború idején elhurcolták a zsidó és egyéb, a fasiszták által üldözött lakókat.
Veszprémben minden egyes kő egy-egy zsidó vallású volt veszprémire emlékezteti a járókelőket. Városunkban 1944 májusában zárták gettóba a zsidó vallású lakosságot, és 1944. június 19-én indult el velük a vonat az auschwitzi haláltáborba.
– A Kossuth utca minden háza elé lehetne botlatóköveket tenni, mivel szinte mindegyik épületben zsidók laktak – mondta Máthé Éva, a helyi zsidó közösség múltjával több mint húsz éve foglalkozó helytörténeti kutató, aki – miközben a hetvenéves Gunter Demnig megállás nélkül dolgozott – az áldozatokról mesélt.
A figyelemfelkeltő réztáblák a volt izraelita iskola emlékmű kapujánál és a rabbilakás előtt, a húszemeletes parkoló felőli részén (Hoffer Ármin sétány), a Kossuth utca 13. és 5. szám alatti épületek, valamint a Szabadság téren, a Sopron Bank épülete előtt állítják meg a járókelőket, és emlékeztetik őket a 74 évvel ezelőtti események áldozataira, azokra, akik egykor itt éltek, dolgoztak, öregbítették a város hírnevét, tudásukkal, tevékenységükkel szolgálták a város lakóit, adakoztak a szegényeknek, iskolát tartottak fenn.
Ők voltak: Benedek Éva (született 1923-ban), Benedek Pál (1891), Dőri Katalin (1889), Dőri Miklós (1894), Dőri Ödönné szül. Rosenberg Leonóra Irma (1872), dr. Kun Lajos rabbi (1886), dr. Kun Lajosné szül. Pap Frida (1893), Lantos Dezső (1886), Lantos Dezsőné szül. Kopstein Ilona (1895), Lantos Anna (1924), Pillitz Ármin (1866), Pillitz Árminné szül. Münczer Kornélia (1873).
(A galéria bármelyik képre kattintva kinyílik.)
