Az EU tagállamai 2020 nyarán döntötték el, hogy elképesztően sok pénzt, 750 milliárd eurót szánnak a járvány miatt bajba jutott európai gazdaságok megsegítésére. Magyarországra azért nem jön pénz, mert a magyar kormány által benyújtott költési tervet nem fogadta el az Európai Bizottság. Magyarország ugyanis nem teljesíti a brüsszeli ajánlásokat.
A pénz egy része vissza nem térítendő támogatás. Magyarország esetében eredetileg 2500 milliárd forint volt ez a keret. További 3400 milliárd forintnyi kedvezményes hitel is volt az eredeti csomagban. Az első részletekhez tavaly nyár elejétől férhettek hozzá a tagállamok. Orbán Viktor még a választás előtt levélben sürgette Ursula von der Leyennél, hogy most már Magyarország is hívhasson le a keretéből, de pénz egyelőre nem érkezik.
A pénz azért nem jön, mert a magyar kormány által benyújtott költési tervet nem fogadta el az Európai Bizottság. A fő kifogása az, hogy a tervben alig volt szó arról, hogyan teljesíti a kormány az úgynevezett országspecifikus ajánlásokat.
Ezeket az ajánlásokat a bizottság minden évben minden országnak kiadja, de a tanács (vagyis a tagállamok kormányai) hagyják jóvá, azaz küldik meg a tagállamoknak. Az ajánlások végrehajtását az eurót nem használó országok eddig gond nélkül ki tudták kerülni. A magyar kormány rendszeresen figyelmen kívül is hagyta a legtöbbet.
Az ajánlások nem konkrét feladatokat, hanem célokat tartalmaznak. Azok végrehajtásának módjában szabad kezet kapnak a kormányok. A magyar kormánynak arra kellene figyelnie, hogy az újjáépítési alap elköltésének tervébe olyan programokat tegyen, amelyek alapján a pénzt ezen célok elérésére fordítaná.
Az ajánlásokat is tartalmazó dokumentum nagyobb része egy helyzetleírás,
amiben a bizottság felsorolja, hogy milyen problémákat lát az adott tagállamban.
Problémák
A szöveg megállapítja, hogy 2021-ben a magyar költségvetés GDP arányosan 3 százalék feletti hiánnyal és 60 százalék feletti államadóssággal zárt, ami szembemegy az EU-s szabályokkal.
A brüsszeli statisztika szerint 2020-ban a magyar kormány a GDP 4 százalékát költötte a járvány hatását enyhítő intézkedésekre, de 2021-ben már csak 0,8 százalékát. Az intézkedések megfeleltek az EU-s ajánlásoknak. Néhány közülük túlmutatott a járványkezelésén, és hosszabb távon is költséget jelent. Például a szakképzési hozzájárulás eltörlése, a 25 év alattiak személyi jövedelmadójának eltörlése, a 13. havi nyugdíj bevezetése, az orvosok fizetésemelése. Ezeket nem kritizálja a jelentés, csak megállapítja, hogy túlmutatnak az ideglenes, válságkezelő intézkedéseken, még ha arra hivatkozva is vezették be őket.
Budapest idénre 4,3 jövőre 4,1 százalékos növekedését várja a GDP-nek, míg brüsszeli számítások csak 3,6 illetve 2,6 százalékot jeleznek előre. A költségvetési hiány is magasabb lesz a bizottság szerint, mint azt a magyar kormány várja.
A bizottság külön figyelmeztet, hogy a rezsicsökkentés miatt a GDP 1,2 százalékát költi idén a magyar kormány a közműcégek (tulajdonképen főleg az MVM) támogatására. Még itt sincs arról szó, hogy ezt nem kéne csinálni. Csak jelzik, hogy mitől marad magas a hiány.
Az EU-s pénzek elapadása 1 százalékos GDP csökkenést okoz idén Magyarországnak. Ennek az a fő oka, hogy az előző pénzügyi ciklus pályázatai kifutnak, az újak pedig még nem indulnak el.
A bizottság arra figyelmeztet, hogy hosszú távon a magyar költségvetési rendszer nehezen lesz fenntartható, főleg azért, mert öregszik a társadalom, és így a nyugdíjakra egyre többet kell költeni. Ráadásul a nyugdíjak közötti különbségek egyre nőnek. Míg a minimálnyugdíj összege 2008 óta nem emelkedett, addig a nyugdíj melletti munkavállalás egyre könnyebb annak, aki képes erre.
A jelentés szerint a magyar munkaerőpiac jó állapotban van, de a kevés bölcsőde miatt a kisgyerekes anyák közül nagyon kevesen tudnak dolgozni. Nincsenek sokan a munkanélküliek, de a helyzetük elég reménytelen. A felük semmilyen állami támogatást sem kap. Aki tartósan munkanélküli, az nehezen tud kitörni a helyzetéből.
Miközben csökken a szegények száma, még mindig kiemelkedően sok nélkülöző él Magyarországon lakosságarányosan az EU többi tagállamához képest. A cigány népesség különösen szegény, körükben három-négyszerese a nélkülözők aránya a többségi társadalomhoz képest.
Az utóbbi években bevezetett intézkedések nyomán a jövedelemkülönbségek nőttek. Az új adózási szabályokkal a rosszabbul keresők jártak rosszul. A rezsicsökkentés sem segít a legszegényebbeken, mert ők szilárd tüzelővel fűtenek. A lakásárak gyors emelkedése pedig reménytelenné teszi a szegények otthonhoz jutását. Ezen a helyzet sokat ront, hogy Magyarországon lényegében nincsenek szociális bérlakások.
Az oktatás színvonala bőven az EU-s átlag alatt van Magyarországon, a 15 évesek teljesítménye ráadásul romlik. A cigányok között különösen magas a közoktatásból kimaradók aránya: hatszorosa a többségi társadalomhoz tartozókéhoz képest. Általában sem túl tanultak a magyarok. A 25–34 év közti diplomások aránya a legalacsonyabbak között van az egész EU-ban.
A magyarok egészségi állapota rosszabb az EU átlagánál, részben az egészségtelen életmód, részben a rossz hatékonyságú ellátás miatt. Dohányzásban, italozásban és elhízásban Európa élvonalában vagyunk. Magyarországon halnak meg a legtöbben a légszennyezettség miatt egész Európában. A szűrővizsgálatok annyira ritkák, hogy az elkerülhető halálozások száma is kiugróan magas. Az ellátás rosszul szervezett. Míg az ország egyes részein kevés a kapacitás, addig összességében a kórházi ágyak száma magas, és a kórházban töltött napok száma is kiemelkedő.
Burjánzik a korrupció. Részben mert a politikai és a gazdasági elit összefonódott egymással, részben mert nincsenek hatékony ellenőrzések, és a komolyabb ügyeket nem vizsgálják az ügyészek. Tovább rontja a helyzetet a sajtószabadság korlátozása, a civil szervezetek elleni hangulatkeltés és a közérdekű adatok visszatartása.
A bíróságok autonómiája szűkül, a Kúria egyre inkább politikai befolyás alá kerül. Az ügyek kiosztása átláthatatlan, ezért politikai nyomásgyakorlást tesz lehetővé a rendszer.
Az adórendszer továbbra is bonyolult, a munkát terhelő járulékok magasak, az alacsony jövedelműek terhei arányosan a legnagyobbak.
Számos esetben versenyellenes szabályozások lépnek hatályba, az állam sokszor befolyásol piaci folyamatokban. A törvényhozás kiszámíthatatlansága is erősíti ezt a hatást, főleg a kiskereskedelem szenved emiatt.
A közbeszerzési rendszer igen problémás, nagyon sok az olyan pályázat, ahol csak egyetlen ajánlattevő van.
A klímaváltozás súlyosan érinti Magyarországot. Egyes területein a szárazság, másutt az árvizek fenyegetnek. Elsősorban a vizek megtartásával kellene foglalkozni. A légszennyezettség magas, a hulladékfeldogozás szintje viszont alacsony.
Az jó, hogy egyre több pénz megy kutatás-fejlesztésre, de a magasan képzett munkaerőből kevés van.
A megújuló energia felhasználásban Magyarország bőven az EU-s átlag alatt van, a 14 százalékot sem éri el.
A vezető képen az Európai Bizottság székháza. Fotó: gettyimage.com
