Ötezer elsős kisdiák idén ismétlősként ült az iskolapadban. Ez a szám a duplája, a hetedik évfolyamosokénak, ahová a második legtöbb évismétlő járt. A bukdácsoló elsősök kudarcai meghatározzák további iskolai szereplésüket.
Még egy hónapig tart a vakáció a százezer általános iskolásnak. A diákok örülnek a vakációzásnak, eszükbe sem jut a tanulás. Kivéve azokat, akiknek a bizonyítványában elégtelenek sorakoznak, de legfőképp, akiknek meg kell ismételniük évfolyamukat. Köztük vannak azok az elsősök, akiknek megint nem sikerült teljesíteniük a követelményeket. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint százalékarányuk folyamatosan, kimutathatóan nő.
Ismert jelenség, hogy az elsős szülők már október közepén hányinger, has- és fejfájás tüneteivel jelentkeznek a gyermekorvosnál. A vizsgálatok során többnyire semmilyen fizikai ok nem diagnosztizálható. A doktorok tudják, vannak kisdiákok, akik félnek az iskolától, betegségbe vagy álomvilágba menekülnek. Később elfoglalják magukat, nem figyelnek, igyekeznek megúszni egy-egy órát, napot. Vagy épp ellenkezőleg, túlságosan is hangosak, elevenek, szerepelnek. Amennyiben a tanuló nem jut el a szakemberhez, rögzül a kudarc, személyisége torzul, ami kihat egész életére.
Az elsősök körében kimagasló bukási arány egyértelműen összefügg azzal, hogy a kormány 2020 januárjától kötelezővé tette a hatévesek beiskolázását. Így azok az óvodai csoportok, ahol a szülők úgy gondolták, hogy a gyerekük még nem iskolaérett, kisebb létszámmal indultak. Szigorított, hosszas bürokratikus eljárás után kaphattak felmentést az Oktatási Hivatalról a kötelező iskolai oktatás megkezdéséről.
Ráadásul a szülőknek kellett utánajárniuk és beszerezniük a beadandó dokumentumokat. 2019-ben az óvodások 63,7 százaléka volt hatéves, majd a rendelkezés következtében 2021/2022-ben már csak 50,6 százalékuk.
Tehát a kormányt férőhelyet csinált az óvodákban, lenyomván az iskolaéretlen gyerekek számát. A gazdaságilag és kulturálisan is leszakadó területeken, ahol az óvodai foglalkozások sem voltak jellemzőek, legfeljebb az utolsó évben, a kötelező nagycsoportban. Ezeknek a gyerekeknek a szülei nem tudtak intézkedni a gyermekük ügyében, a szakemberek pedig ennél súlyosabb problémával, a sajátos nevelési igényű (SNI) gyerekek problémáival voltak elfoglalva.
A KSH kimutatásai szerint az általános iskolások 8,3 százaléka kapott SNI minősítést, ami országszerte hatvanezer diákot jelent. Többségük (43 ezer fő) integrált nevelést kapott – szakemberek nélkül. Az integráltan oktatott SNI-tanulók sajátos nevelési igényének leggyakoribb oka a súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartási zavar (69 százalék), 10 százalékuk enyhén értelmi fogyatékos. Az elsősök több mint 7 százaléka küzd ilyen nehézségekkel, a nyolcadikosok aránya meghaladja a 10 százalékot. Szakemberek, illetve tanítók hiányában ők az analfabéták egyre növekvő számát gyarapítják.
