Szatmári-Nagy Anikó Búzás Huba költői élete címmel foglalta össze Búzás Huba élettörténetét, amelyet sok-sok, a költővel készült interjú alapján írt meg.
Búzás Huba 2010-ben Bősze Ferenc ügyvédnek és a feleségének, Anikónak dedikálta Tépd le a Napot című kötetét. Az életrajz írója ekkor ismerte meg Búzás Hubát. Az egykori ügyvéd nagy tisztelője volt a költőnek, egy jogi ügyben is képviselte őt. Később a házaspár meghívta Búzás Hubát a Buhim-völgyi Szalonba, és lassan barátság alakult ki a két házaspár között. (Búzás Huba felesége Mátyás Edit.)
– Egy 2018-as nyári táborban, amelyet pedagógusoknak szerveztek, azt a feladatot kaptuk, hogy mutassunk be egy olyan költőt, aki a Balaton szerelmese – emlékezik vissza Szatmári-Nagy Anikó. – Én Hubát választottam, de hiába kutattam utána az interneten, alig találtam róla információt. Felhívtam, hogy segítsen nekem a felkészülésben. Nem sokkal később ő keresett meg engem azzal, hogy megírnám-e az életrajzát.
„Élettörténetében nemzetünk történelme tükröződik – mint cseppben a tenger –, a nemzetet ért történelmi súlyú ütésektől az enyhületek koráig” – írja a könyv bevezetőjében a szerző.
– Kötői életem volt, a megpróbáltatásokat, munkáimat, viszontagságaimat is költőként éltem át – vallja Búzás Huba.
– Nagyon szeretem a verseit! – mondja Szatmári-Nagy Anikó. – Hubának méltatlanul nem eléggé ismert a neve szűkebb és tágabb környezetünkben. A felkérése először megriasztott, hisz én eddig helytörténeti könyveket, tankönyveket írtam. Ő viszont azt mondta: pontosan arra az objektivitásra van szüksége, amivel én dolgozom. Nagyon hosszú volt a felkészülési idő: két évig gyűjtöttem az anyagot. A munkamódszerem ugyanaz volt, mint amikor helytörténeti könyvet írok. Mindent elolvastam, begyűjtöttem, amit ő írt és amit róla írtak. Havonta találkoztunk, két-három órákat beszélgettünk. Huba semmibe nem szólt bele, rám bízta, hogyan írom meg.
Szatmári-Nagy Anikót azért érdekelte Búzás Huba élettörténete, mert a költő akkor született, amikor az ő szülei, 1935-ben. A verseiből pedig tudta, hogy Búzás Huba a XX. század elejéről is írt.
– Élettörténetén keresztül gyakorlatilag nyomon követhető a XX. század történelme – magyarázza. – A verseit olvasva abban is biztos voltam, hogy nagyon tanulságos lehet ez az élettörténet. Búzás Huba egy köztiszteletben álló bíró, a Veszprém Megyei Tanács közigazgatási osztálynak vezetője volt. A könyveiből megtudtam, hogy ifjúkorában is írt verseket, aztán hosszú időre elhallgatott. Érdekelt, hogy miért és az is, hogy miért szólalt meg újra. Összeegyeztethetetlen volt számomra a való életben talpig úriember és a verseiben feszülő indulat. Kíváncsi voltam, milyen élethelyzetekből táplálkoztak ezek a versek. Teljesen beleláttam az életébe, a házasságaiba, a szülei életébe. Olyan titkok tudója lettem, ami igen nagy lelki terhet jelentett nekem. Gondolkodtam azon, hogy hogyan lehetne ezeket a történeteket nyilvánosságra hozni. Mivel a költeményeiben megírta az egész életét, ezért ezeket a kényes témákat idézetekkel illusztráltam. A versei a történetekkel, illetve a történetek a verseivel így érthetőbbé válnak.
Szatmári-Nagy Anikó biztos abban, hogy az idő meghozza Búzás Huba számára az ismertséget, mert maradandó a költészete.
– Ez az életrajz is ezt segíti – jegyzi meg befejezésül.
Búzás Hubáról itt, itt és itt írtunk.
Fotók: a szerző