A modern propaganda már nem elsősorban hamis hírek formájában érkezik, hanem jól felépített, érzelmekre ható történeteken keresztül. A Kreml-barát narratívák pontosan ilyenek: egyszerű üzenetek, félelemkeltés, ismétlés – és egy világkép, amely sokak számára ismerős és befogadható.
A cél nem feltétlenül az, hogy elhiggyük: Oroszország makulátlan. Sokkal inkább az, hogy elbizonytalanodjunk, kié legyen a bizalmunk. „A Nyugat képmutató”, „Ukrajna kezdte a háborút”, „Brüsszel le akar igázni minket” – ezek az állítások ismerősen csengenek, nemcsak az orosz állami médiából, hanem egyes hazai csatornákról is.
A dezinformáció terjedése nem a semmiből fakad. Ott talál táptalajra, ahol erős a Nyugattal szembeni szkepszis, ahol élnek a történelmi sérelmek, és ahol a kormányzati kommunikáció egyes elemei átfedést mutatnak a Kreml üzeneteivel. Ezért különösen érzékeny pont lehet a Nyugat-Balkán, Moldova és Magyarország is.
A Political Capital 2024-es elemzése szerint a magyar társadalom az egyik legfogékonyabb az uniós tagállamok közül az oroszbarát narratívákra. A magyar kormány kommunikációja – a háborúpárti Brüsszelről vagy a „nemzeti szuverenitás védelme” – sokszor összecseng a moszkvai üzenetekkel.
A közmédia híradásai ritkán tükrözik Ukrajna támogatásának pozitív oldalát, és kevéssé jelennek meg a háború realitásait bemutató, kritikus hangok. Egy 2023-as Eurobarometer-felmérés szerint a magyarok 41 százaléka ellenzi Ukrajna uniós támogatását – szemben az EU-s átlag 22 százalékával. Tovább árnyalja a képet, hogy a magyar lakosság harmada szerint Ukrajna maga tehető felelőssé a háború kirobbanásáért – ez az egyik legmagasabb arány az EU-ban.
A Kreml-barát narratívák sikerének kulcsa az egyszerű, érzelmekre ható világmagyarázat, amely rezonál a társadalmi frusztrációkra. Magyarországon ez különösen hatékonyan működik, mert az állami kommunikációs tér egyes részei összhangban vannak ezekkel az üzenetekkel, és kevés az ellennarratívát kínáló, széles közönséget elérő független fórum. Így válik belőle nemcsak geopolitikai játszma eszköze, hanem a közvélemény formálásának egyik legfontosabb terepe.
Forrás: Political Capital: A Kreml-barát narratívák elfogadottsága Magyarországon
A cikk az Európai Unió finanszírozásával készült. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az EACEA nem vonható felelősségre miattuk. Mi nem részesültünk a támogatásból, csak felületet biztosítunk a cikknek.
Szerző: Kondor Róza