– Magyarországon csak és kizárólag akkor lehetett elérni változást, amikor az egész Európai Unió együtt mozdult – mondta portálunknak adott interjújában Cseh Katalin. Az EP-képviselő egy nemzetközi ifjúsági találkozón járt Veszprémben.
– Mekkora az esély arra, hogy Magyarország megkapja az uniós pénzeket?
– Magyarország az egyedüli olyan európai uniós ország, amellyel szemben jogállamisági eljárás zajlik. Már az összes európai ország hozzájutott ezekhez a támogatásokhoz, és bőven költi. Kizárólag a magyar kormányon múlik, hogy mikor tud megegyezni a bizottsággal és mikor tudja meghozni azokat a teljesen alapvető módosításokat, amiket a bizottság elvár. Ezek nem extra szabályok. Ez nem egy extra teher Magyarországon. Azt várják el a magyar kormánytól, hogy ugyanolyan normákat tartson be, mint minden más európai kormány. Magyarországon lehet egy nap alatt törvényt hozni. Ha a kormány akarná, már hónapokkal ezelőtt le lehetett volna zárni ezt a vitát.
– Magyarország lesz az unió soros elnöke 2024 második felében, miközben a hetes cikkely szerinti eljárás folyik elllene.
– Magyar emberként borzasztó azt látni, hogy ez a kormány az elmúlt 13 évben mennyire leépítette Magyarország becsületét. Gyakorlatilag szövetségesek nélkül maradtunk. Magyarország véleménye marginalizálódik. A kormányt egyre kevésbé veszik komolyan saját jogon, és az Európai Tanács ülésein egyre inkább Vlagyimir Putyin trójai falovaként kezelik. Elképesztően nagy diplomáciai pofon az, hogy egyáltalán felmerült: Magyarország alkalmas-e az Európai Unió soros elnökségére. Sajnos a kérdés jogos, hiszen hogyan tudná az Európai Unió egyik legfontosabb testületét vezetni egy olyan kormány, amely már bebizonyította, hogy az európaiság alapjait sem tartja tiszteletben? Nagyon bízom benne, hogy erre megnyugtató választ lehet majd találni. Nem gondolom helyesnek, hogy egy olyan szituáció alakuljon ki, amelyben európai állampolgárok jogai sérülnek az Orbán-kormány ismételt Európa-ellenessége miatt.
Egy boldog társadalomnak a kritikus gondolkodás, a vita a lényege
– Veszprémben is kiálltak a tanárok, a diákok és a szülők az oktatás reformjáért. Ön kiemelten foglalkozik az oktatás ügyével. A problémát kivitte az Európai Bizottság és az Európai Parlament elé is. Ez a hatalmas bürokratikus intézményrendszer milyen gyorsan képes intézkedni ebben a kérdésben?
– Nem tudok nagyobb gonoszságot elképzelni annál, amit egy kormány elkövethet, minthogy leépíti az oktatási rendszert. Ezzel a jövőt veszik el a magyar fiataloktól. Ha ez így marad, akkor egy magyar fiatalnak tíz-tizenöt év múlva sokkal kevesebb esélye lesz munkahelyhez jutni, boldogan élni, mint egy portugál, egy máltai vagy egy litván fiatalnak. Éppen ezért követeljük az Európai Bizottságtól, hogy az uniós pénzek kifizetéséhez feltételként szabja meg az oktatási reformot. Ez a folyamat már zajlik. Látszik, hogy a kormány magától nem reagál és nem cselekszik. Magyarországon csak és kizárólag akkor lehetett elérni változást, amikor az egész Európai Unió együtt mozdult. Az oktatás kérdése annyira fontos, hogy ezt a közepébe kell emelnünk ennek az egész vitának. Hiszen hogyan lehet Magyarországnak boldog és demokratikus jövője, ha elveszik a fiataloktól a tanulás lehetőségét? Volt egy olyan tanár, akit azért rúgtak ki, mert kint volt nálunk, Brüsszelben látogatócsoportban. Napi szinten hallom, hogy milyen szinten van ellehetetlenítve a tanári kar. Szájkosarat tesznek mindenkire, akinek más a véleménye. Pedig egy boldog társadalomnak nem a kritikus gondolkodás, a vita lenne a lényege? Ezt veszik el a tanároktól és a fiataloktól.
– Tehát van remény arra, hogy az unió nyomására javuljon az oktatás helyzete Magyarországon?
– Erre minden lehetőség megvan. Az egyik vállalás, az egyik mérföldkő, amit a kormány tett a bizottság felé, amit a pénzek kifizetéséhez abszolválni kellene, a tanári pálya vonzóbbá tétele. Ez így le van írva. Én most fölteszem a kérdést, önnek, az olvasóknak, a bizottságnak, de a Parlamentnek is: hogyan lehet a tanári pályát vonzóvá tenni, hogy egy státusztörvényt, egy bosszútörvényt terveznek bevezetni? Hogy a oktatásért tüntető diákokat könnygázzal fújják le, a fiatalok rendőri erőszak áldozatává válnak? Mi azt követeljük a bizottságtól, hogy vegyék komolyan ezt a mérföldkövet. Ehhez semmi új dolgot nem kell csinálni, csak azt kell betartatni velük, amit ígértek. Ezért kérjük azt, hogy legyen feltétele az uniós pénzek megérkezésének a legalább 50 százalékos béremelés, a státusztörvény eltörlése és fundamentális oktatási reform egyeztetve a tanárokkal és a diákokkal.
Az Európai Parlament Nagykövet Iskoláinak regionális nemzetközi találkozója Veszprémben
Az Európai Parlament számos programot kínál a fiatal generáció számára, beleértve az Európa-szerte megrendezésre kerülő, határokon átnyúló ifjúsági rendezvényeket a Regionális EP Nagykövet Iskola (EPAS) találkozókat is, amelyek szomszédos EU tagállamok diákjainak adnak lehetőséget a nemzetközi együttműködésre. A regionális programok során a fiatalok európai parlamenti képviselőkkel beszélgetnek, tájékozódhatnak az európai jogalkotási folyamatokról, készségfejlesztő workshopokon és kerekasztal-beszélgetéseken vesznek részt. Megismerik és szoros együttműködést alakítanak ki a többi tagállamból érkezett társaikkal. A határokon átnyúló EPAS rendezvények célja, hogy pán-európai dimenziót biztosítsanak az Európai Parlament Nagykövet Iskola programjának.
Az Európai Parlament budapesti, bécsi, ljubljanai, pozsonyi és zágrábi kapcsolattartó irodái közös szervezésben rendezték meg az Európai Parlament Nagykövet Iskola program határokon átnyúló ifjúsági rendezvényét június 1. és 3. között Veszprémben. A rendezvény házigazdája és fő szervezője az Európai Parlament Magyarországi Kapcsolattartó Irodája volt. Az eseményen 250 középiskolás fiatal (16–19 évesek) és tanáraik, valamint az Európai Parlament europaert.eu önkéntes közösségének tagjai vettek részt Magyarországról, Ausztriából, Horvátországból, Szlovákiából és Szlovéniából. Az idei rendezvény helyszínének kiválasztásakor fontos szempont volt, hogy 2023-ban Veszprém viseli az Európa Kulturális Fővárosa címet.
A képen balról jobbra: Ivan Štefanec, Gyöngyösi Márton, Cseh Katalin és Stephen Clark
A fiatalok Cseh Katalinnal (Renew), Gyöngyösi Mártonnal (NI) és Ivan Štefaneccel (SK, EPP) beszélgethettek Veszprémben.
A rendezvényt Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter, Lars Johan Edvin Sigroth svéd nagykövet-helyettes, Stephen Clark, az Európai Parlament Kommunikációs Főigazgatóságának igazgatója, valamint Lővei Andrea, az Európai Parlament Magyarországi Kapcsolattartó Irodájának vezetője nyitotta meg.
Fotók: EPAS
A képen balról jobbra: Ivan Štefanec, Gyöngyösi Márton, Cseh Katalin és Stephen Clark
