Az időskori elbutulás a beteg és a hozzátartozók számára is egy stigmatizált állapot, ezért sokan nem mernek segítséget kérni, pedig a korai diagnózis és az időben elkezdett terápia öt–tíz évvel meghosszabbíthatja a minőségi életet – hangzott el minap a Cholnoky Nyugdíjas Klubban, ahol a Feledékeny Emberek Hozzátartozóinak Társasága és a Jásd Agybarát Közösség szervezésében a demenciáról beszélgethettek a résztvevők.
– Magyarországon ma 250 ezer betegről tudunk – mondta Himmer Éva, a társaság elnöke. – A róluk való gondoskodás egészségügyi és szociális intézményi háttere megoldatlan, így a demens hozzátartozók ellátásának minden fizikai és lelki terhe a családtagokra hárul.
A betegek szellemi leépülésének folyamata lassú és drámai, ebbe pedig pszichésen és egzisztenciálisan is sok család beleroppan. Nem lehet tehát elégszer hangsúlyozni a megelőzés – az agybarát életmód –, a korai felismerés, valamint az időben elkezdett terápia jelentőségét. Szakorvosi javaslatra minden olyan gyógyszer elérhető, amivel lassítani, késleltetni lehet a teljes elbutulást, de emellett a támogató életvitel is nagyon fontos. A közösséghez tartozás, a fizikai aktivitás, a lelket és az agyat egyaránt stimuláló zene vagy ének, de bármilyen más tevékenység, elfoglaltság is segít időben kitolni a ma még gyógyíthatatlan kór kiteljesedését.
Az összejövetel vendége volt a 86 esztendős dr. Kappéter István főorvos, gyógypedagógus, ideg- elme- és pszichoterapeuta szakorvos, aki az 1996-ban kezdődött Lewy-féle demencia, illetve a 2005 -ben diagnosztizált Alzheimer-kór okozta enyhe fokú gondolkodási gyengeséggel él. Kora és betegsége ellenére ma is dolgozik, előadásokat tart, személyes betegség-tapasztalatait osztja meg és követhető – követendő! – példaként állítja önmagát a sorstársai elé.
– Van értelme az életemnek, ezért nem leszek soha igazán elbutult – fogalmazta meg abban a róla készült, Bárkit utolérhet című dokumentumfilmben, amit a klub tagjaival közösen néztek meg.
A betegség általában a hatvanadik életév körül mutatja az első tüneteket. Néha ennél hamarabb is, de a hatvanöt évesnél idősebbek körében már megduplázódik az előfordulása. Sokan azt hiszik, hogy a feledékenység, a szellemi hanyatlás a kor velejárója, de ez tévedés, amiért súlyos árat fizethet mind a beteg, mind a családtagjai. A normál öregedés nem jár a korábban birtokolt szellemi képességek egyre feltűnőbb elvesztésével, nem jár az öltözködés és a tisztálkodás elhanyagolásával, személyiségváltozással, ok nélküli, gyakran szélsőséges hangulatingadozással, váratlan agresszív megnyilvánulásokkal, ésszerűtlen cselekedetekkel. Viszont, ahogyan a film címe is utal rá, bárkit utolérhet, társadalmi, és etnikai hovatartozástól függetlenül.
A demencia kialakulásáért 50–60 százalékban az ismeretlen eredetű és ma még gyógyíthatatlan Alzheimer-kór felelős. Jelentős még az agy vérkeringési zavarainak kóroki szerepe, és ritkábban ugyan, de két másik kórkép is előfordul, a Lewy-testes-, illetve a Pick-betegségként leírt frontotemporális demencia. A végső állapot azonban mindegyik esetben ugyanaz: a kétségbeejtő, józan ésszel alig felfogható szellemi és fizikai leépülés.
A találkozó fő üzenete az volt, hogy ne szégyelljünk gyanakodni, ne intézzük el egy kézlegyintéssel az észlelt problémákat és főleg, ne vonakodjunk szakorvosi segítséget kérni! Ha pedig a gyanú beigazolódóik, forduljunk bátran tanácsért, lelki megerősítésért a hozzátartozókat segítő szervezethez. Himmer Évát a 30/281-9139-es telefonszámon vagy az [email protected] elektronikus levélcímen lehet elérni. Megtudtuk még, hogy a közeljövőben Veszprém valamennyi nyugdíjas klubját szeretnék felkeresni, hogy kötetlen beszélgetés keretében megosszák az érdeklődőkkel a demenciával kapcsolatos ismereteket.