Amikor először szembejött a hír Veszprém egyik közösségi felületén, sokan azt gondolták, ez csak egy blöff. Aztán szombaton az mfor.hu oldalán is megjelent: Digitális Alagút tervezésére és kivitelezésére írt ki közbeszerzési pályázatot a város önkormányzata.
A beruházást az Európa Kulturális Fővárosa 2023 infrastrukturális fejlesztéseként tervezik megvalósítani. Müller Mihálytól, a Veszprém–Balaton 2023 Zrt. sajtófőnökétől megtudtuk, ez még csak egy feltételes közbeszerzési eljárás, amivel a piacot tesztelik.
Hogy képben legyünk: az egykori vidámparki kisvasút alagútjáról van szó. Az ennek felújítását, a be- és kijáratoknál fogadóépületek létesítését, valamint az audiovizuális technika telepítését célzó eljárás az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer (EKR) adatai szerint december 6-án indult. A tervezési és kivitelezési ajánlatoknak egy csomagban január 20-ig kell beérkezniük.
Ráhangolódás, élmény, levezetés
Vannak, akik már a digitális szótól is viszketést kapnak, pedig ez a jövő. Ők inkább ne olvassák el az EKR-en ugyancsak elérhető, idén augusztusban elkészült jóváhagyási tervdokumentációt, amiben ez áll: „A projekt célja a Veszprém-völgyi kisvasút alagútjának újrahasznosítása, úgy, hogy a felbővített keresztszelvényű alagútban digitális immerzív élményben részesül a látogató.” Értelmezésünk szerint ez a vetítésekben, fény- és hangeffektusokban való megmerítkezést jelenti.
Az állatkertet és a vidámparkot összekötő alagút az 1950-es években épült, 166 méter hosszú. Egyik vége az állatkert régi kapuja közelében a Kittenberger Kálmán utcára, a másik a Kolostorok és Kertek parkjában a Népmesék játszótérre nyílik. A tervezők elképzelése szerint a jelenleg használaton kívüli alagútból egy egyedülálló vetítési élményt nyújtó kulturális létesítmény válhat. A Digitális Alagút bejáratát a Népmesék játszótérhez tervezik. A fogadóépületben jegypénztár, mosdók és a ráhangolódás tere várja a látogatókat. A kijárati épületben (Kittenberger utca) egy multifunkcionális térbe érkezhetnek, ami akár minikoncertek, gyermekrendezvények megtartására is alkalmas. Ugyanitt shop és kávézó is segít levezetni az átélt „immerzív” élményeket. A közeli ingatlanokon gépkocsiparkolók létesülnek.
Tesztelik a piacot
A Veszprém-Balaton 2023 sajtófőnökének a következő kérdéseket juttattuk el:
– Mekkora összegű beruházásról van szó, rendelkezésre áll-e a fedezet és milyen forrásból?
– Lehet, hogy a Digitális Élményközpont helyett épül meg a Digitális Alagút?
– Van rá reális esély, hogy a kivitelezés befejeződjön a programév kezdetére?
– Miért nem tartott erről mostanáig sajtótájékoztatót sem a város, sem a Veszprém–Balaton 2023 Zrt.?
Müller Mihálytól telefonon érkeztek a válaszok. Az mfor.hu közlése nem helytálló – szögezte le elsőként –, ugyanis december 10-én csupán egy feltételes(!) közbeszerzési eljárás hirdetménye jelent meg az EKR-en. Ez a közbeszerzésben ismert forma végleges elköteleződés nélkül teszi lehetővé a piac „tesztelését”. Ennek segítségével azt kívánják felmérni, hogy a digitális programcsomag keretén belül formálódó elképzelés milyen áron valósulhatna meg. A megvalósításról a költségek pontos ismeretében hoznak majd felelős döntést. Hogy mennyibe kerülhet a projekt és lesz-e elegendő pénz rá, az legkorábban január végén fog kiderülni, ezért a Digitális Alagút ötletével mostanáig csak említés szintjén álltak a nyilvánosság elé. A Digitális Élményközpont megépítése a brutálisan növekvő építőipari árak miatt bizonytalanná vált. Valószínű, hogy az EKF költségvetésébe nem fog beleférni. Ugyanakkor fontos szellemi értékként kezelik, és folyamatosan keresik a lehetséges forrásokat. Több infrastrukturális és kulturális-művészeti projekt esetében sem kőbe vésett dátum a programév kezdete – hangsúlyozta Müller Mihály –, hiszen az eseménysorozat 2023 egészét fogja át. Az EKF szellemiségének lényegéből az is következik, hogy 2023 végéig olyan folyamatokat indítson el, amelyek Veszprémet és a régiót évtizedekre hatóan helyezik fel Európa kulturális térképére.
Robbantani is kell
Az mfor.hu írása szerint „az ajánlati biztosíték összegszerűen meghatározott mértéke: 5 000 000 forint”. Az is feltétel, hogy a nyertes ajánlattevő a szerződés teljesítésének teljes időtartama alatt rendelkezzen legalább 25 millió forint/káresemény és 50 millió forint/év összegű tervezői felelősségbiztosítással, amely az altervezői szolgáltatására is kiterjed, valamint ezen felül legalább 100 millió forint káreseményenkénti és 200 millió forint kárévenkénti kártérítési limitű, összkockázatú építés- és szerelésbiztosítással. Nehéz megjósolni, hogy mekkora vállalási árak érkezhetnek. A kiírásban nem határoztak meg keretösszeget sem. Csak az elvégzendő munkák fajtáit és műszaki paramétereit közölték. Azok között van például nagyobb robbantás is. Az alagútépítés/felújítás speciális építőipari terület, általában többe kerül, mint általában a mélyépítések. Ezért is, továbbá a fenti biztosítási számokból kiindulva akár több milliárd forintos megbízásról is szó lehet.
