Privatizálni ezt a szétvert intézményrendszert? A kórházakat? Legfeljebb telekáron lehetne. Ez egy ordas hazugság a kormányzó pártok részéről. – válaszolta portálunk kérdésére dr. Komáromi Zoltán egészségpolitikus azon a fórumon, amelyen Csonka Balázs országgyűlési képviselőjelölt meghívására vett részt Veszprémben.
– Olvassák el az ellenzéki összefogás egészségügyi programját, amit két év munkájával állítottunk össze! – tette hozzá.
A kormányközeli média által sulykolt privatizációs vád azért is visszás, mert az elmúlt években épp a NER-lovagok vásárolták be magukat látványosan az egészségügyi magánszektorba és csábítják el az orvosokat, szakdolgozókat az állami intézményekből. Készülnek rá, hogy aki a privát szférában akar dolgozni, az a jövőben kizárólag ott vállalhasson munkát. Ennek a törvényi előkészítése már megtörtént, csak a választások előtt nem álltak ki vele. A kormányzat másik nagy bűne, hogy miközben hagyta lepusztulni az állami betegellátást, a közvéleményt tendenciózusan az egészségügyi dolgozók ellen fordította – világított rá Komáromi doktor.
– Mi arra tettük fel az életünket, hogy rendbe hozzuk az állami egészségügyet. Ehhez önálló egészségügyi minisztériumot, önálló szociális minisztériumot és önálló oktatásügyi minisztériumot kell felállítani. Újjá kell szervezni a népegészségügyi ellátást, egyebek között azért, mert amit itt évek óta szűrővizsgálatnak neveznek, az egy humbug. Ég a ház, így mindenekelőtt azokkal kell majd törődnünk, akik az elmúlt két évben nem kaptak rendes ellátást, például az onkológiai betegekkel. Ám közben azon is dolgozni kell, hogy jól szervezett szűrésekkel minél koraibb fázisban kiderüljenek a megbetegedések. Visszaállítjuk az ÁNTSZ-eket, mert egy ország nem működhet biztonságosan úgy, hogy szétverjük a közegészségügyi és járványügyi igazgatását.
Dr. Komáromi Zoltán a fórum népes hallgatósága előtt az ágazat szinte valamennyi problémáját érintette.
Ők einstandolták, mi visszaadjuk
– Az ellenzéki összefogás egészségügyi programja arra épül, hogy a kórházakat, rendelőintézeteket vissza kell adni azoknak az önkormányzatoknak, amelyektől tíz évvel ezelőtt einstandolták. Vissza kell adni nekik azt a pénzt is, amit akkor elvettek tőlük. 2009-ben az önkormányzatok éves szinten 100 milliárd forintot tettek be az egészségügyi kasszába, hogy az egészségügyi intézményeiket működtessék és másik 100 milliárdot a fejlesztésbe. Ez ma nagyjából 600 milliárdnak felel meg. Ha ez megvalósul, a döntéseket helyben fogják meghozni a helyi problémák megoldására, nem pedig egy budapesti irodaházban egy íróasztal mögött. Ez vonatkozik a műszerek javítására, cseréjére, fejlesztésére is. Az önkormányzatok sokkal jobb gazdái lesznek a kórházaknak és a rendelőintézeteknek, mint most a nagy állami vízfej. Látjuk, hogy ez nem jött be sem az oktatásban, sem a szociális gondoskodásban, sem az egészségügyben.
Tisztességes béreket és szakképzést!
– A rossz egészségügyi struktúra mostanra már annyira feszíti a kereteket, hogy ha lenne elég szakember, akkor se működne jól a rendszer. Az egészet „újra kell gombolni”, de nem úgy, ahogyan azt az ellenzéket lejárató Fidesz-plakátok hirdetik. Nem kórházbezárásokkal, hanem többszintű rendszerben gondolkodva, az ellátások lakosság-közeli megszervezésével. Azzal a szakemberállománnyal kell működtetni az alapellátást, a járóbeteg ellátást, az otthoni szakellátást, a védőnői szolgálatot, amelyik most még a fedélzeten van. Közben pedig visszacsábítani a külföldön talán gyökeret még nem vert fiatalokat, a pályaelhagyókat és a nyugdíj mellett szívesen továbbdolgozókat. Megszüntetni az egészségügyi szolgálati jogviszonyt, tisztességes, nem 10–18 százalékos bért emelni az ápolók, a szakdolgozók és a mindig kifelejtett gazdasági-műszaki alkalmazottak körében. Nővérszállókat működtetni, orvos szolgálati lakásokat létesíteni és újraindítani az egészségügyi szakközépiskolai képzést minél több városban.
Dr. Komáromi Zoltán szerint csak a veszprémi kórházban évente 60–80 frissen végzett szakdolgozónak kellene ahhoz munkába állnia, hogy a nyugdíjba vonulókat pótolni tudják. Ehhez képest idén a megyében alig több mint húszan fognak egészségügyi szakközépiskolai végzettséget szerezni. Iskolák kellenének Ajkán, Tapolcán, Zircen és Pápán is. Ha ezen a téren nem lesz változás, marad a mostani állapot: egy negyvenágyas osztályon egy szakképzett és egy segédnővér szakad bele a munkába. Ez a betegekre nézve életveszély, a dolgozók számára embertelen.
A magánszektor megfizethetetlen
– Nem száz napot, egyet se lehet várni! Az életünk a tét! Nem engedhető meg, hogy a betegeket gyakran maguk az állami egészségügyben dolgozók tereljék a magánszektorba, elkerülendő a hosszú várakozási időt. Ott emiatt szintén egyre hosszabbodó előjegyzési idővel dolgoznak, miközben nem 300, hanem 30–60 ezer forintot fizet a beteg a vizsgálatokért. Persze, ha nagyon drága beavatkozásra van szükség, a páciens visszakerül az állami intézménybe. Egy csípőprotézist családi összefogással még csak ki tudnak fizetni a magánklinikán, de egy onkológiai kezelést vagy szívműtétet már nem. Akkor pedig szembesülnek a reménytelenül hosszú várólistákkal, amik csak akkor lesznek rövidebbek, ha meg tudjuk fogni és az állami ellátásban, itthon megtartani a fiatalokat.
– Nagyon sok pénz hiányzik az ágazat finanszírozásából. Ha az állam minden nyugdíjas és gyermek után betenné az egészségügyi kasszába azt a pénzt, amit most a nem dolgozó munkaképesektől a biztosítotti jogviszony fenntartására beszed, lenne fedezet a szakdolgozók béremelésére is. Ez az összeg nyolcezer forint körül van havonta, de már tavaly tizenkétezer lett volna indokolt. Valamennyi ellátott után havi tizenkétezerrel számolva egy csapásra 1200 milliárd forinttal nőne az egészségügy működésre és bérekre fordítható bevétele. Az ápolóknak nem kellene második, harmadik munkahelyen dolgozniuk és másnap kifacsarva odaállniuk a betegágy mellé. Arról nem beszélve: a betegeknek is joguk van ahhoz, hogy kipihent, jókedvű, rájuk figyelő egészségügyi dolgozók gondoskodjanak róluk. Ezzel párhuzamosan szükség van a tényleges minőségellenőrzésre, amihez a betegszervezetek együttműködését fogjuk kérni. A kórházi minőségbiztosításnak működnie kell, ahogyan tőlünk nyugatra is.
Ha fellángol a koronavírus-járvány
A szakpolitikus a fórum végén kitért arra, hogy a koronavírus-járvány ősszel újra fellángolhat, de erre is van tervük. Mindenekelőtt az óvodások, iskolások és pedagógusok tesztelése, a fertőzöttek karanténban tartása. Kötelező oltást nem rendelnének el. Remélve ugyanakkor, hogy az új típusú vakcinák beválnak, meggyőzéssel szeretnék elérni, hogy mindazok vegyék fel az oltást, akik a munkakörükben sok emberrel kerülnek kapcsolatba. A fertőzésgyanúsakat és a betegeket pedig nem a háziorvosi rendelőkre „tolnák rá”, hanem légúti ambulanciákon oldanák meg az ellátásukat.
A képen balról dr. Komáromi Zoltán, jobbról dr. Csonka Balázs. Fotó: a szerző
