Két hasonló érdeklődésű, mégis eltérő irányban fejlődő műgyűjtő, Carl-Jürgen Schroth és Vass László konstruktív találkozásának lehettünk részesei az Európa Kulturális Fővárosa (EKF2023) nyitóprogramjában. Három hozzájuk kötődő kiállítás jelzi, milyen inspirálóak a határon átnyúló kapcsolatok. Konkrétan nagyon élvezetesek. Ahogyan a Schroth-gyűjtemény bemutatkozásának német címe mondja: Kultur. Kontakt. Konkret.
Nem is kell lefordítani a veszprémi Dubniczay-palotában megnyílt kiállítás címét németről, hiszen ki ne értené: Kultur.Kontakt.Konkret. Ahogyan az itt kiállított művek is önmagukért beszélnek a konstruktív művészeten edzett veszprémi közönségnek.
A Schroth-gyűjtemény
Carl-Jürgen Schroth művészeti gyűjteménye legszebb darabjait hozta el Soest városából, úgy hogy előtte többször is itt járt, szemrevételezte a patinás helyszínt. A Dubniczay-palota termeihez illesztette műtárgyait. Így szinte az a benyomása támad a látogatónak, mintha az épület része lenne, mintha mindig is itt lett volna Morellet vörösen világító Rococo fényinstallációja a lépcsőházban, Palermo kék háromszöge a bejárati ajtó fölött, vagy mellette Markus Leitsch tükre (Mirror). De itt van Victor Vasarelly Zett papírkollázsa 1966-ból, Uecker szög- és gyufalenyomatai, Willing rendkívül érdekes, önmaguktól mozgó alumínium-, titániumszobrai, Hellmuth Bruch akrilüveg installációja, amibe ha belenézünk, legalább olyan mélyre látunk az idő mélységes mély kútjában, mint a várkútban, kint a Szentháromság téren. Christop Dalhausen médiaművész fényszobrai, Stabilizing Light Veszprém címmel pedig direkt erre a helyszínre készültek és abszolút beleillenek az EKF2023 nagy nyitórendezvényének, a központi show-nak a stílusába.
Bauhaus, a kezdet
Ha mindez nem lenne elég, megnyílt még egy kiállítás a Schroth-gyűjtemény veszprémi bemutatkozásának keretében, a Bauhaus-évfordulóra készült művekből, a Century. idee bauhaus című. Ennek a 100 alkotásból álló, a Bauhaus megalapításának 100. évfordulója alkalmából létrejött kiállításnak a kurátora, egyik ötletgazdája, Matthias Seidel (drj Berlin) is beszédet mondott a péntek délutáni megnyitóünnepségen.
Elmondta 2019-ben jött az ötlet, hogy általában tematikus tárlatoknak helyet adó galériájukban feleségével csináljanak egy kiállítást a Bauhaus, a 20. század egyik legjelentősebb művészeti intézménye, a konstruktív törekvések központja emlékére. 1919-ben alakult meg a Bauhaus Németországban, onnan sugárzott ki a világba, hatása máig tart, nem csak a képzőművészetben, hanem az iparművészetben és az építészetben is. Ebből a szemszögből nézve érdekesek lehetnek a kortárs művészek A4-es formátumban beküldött reflexiói, amiket teljes egészében megszerzett és most elhozott Veszprémbe a Schroth-gyűjtemény.
Női nézőpontok
Meglepően sok a női alkotó a Bauhaus reflexiókat, replikákat tartalmazó kiállításon, hogy ne mondjam, szokatlanul a nők uralják. Ez a felismerés szinte átvezet a péntek este harmadik kiállítására, amit a Vass László Gyűjtemény alkotó nőinek a munkáiból állítottak össze. Nők a képzőművészetben. Marketingfogásnak se rossz. De nem feminizmus, hiszen kiderül, legalábbis számomra, hogy a konstruktív képzőművész nők és férfiak alkotásai között nincs nagy különbség, legfeljebb a nők merészebb színekkel dolgoznak, nagyobb színspalettán, nagyon harmonikus struktúrákat alkotva.
Strukturális harmóniák a kiállítás címe, amin látható a legnagyobb nevek közül Maurer Dóra, Vera Molnár, Aurélie Nemours, Shizuko Yoshikawa, Vajda Júlia, Yuko Shiraishi. De azért nem árt néha, ilyen tematikával felhívni a figyelmet arra, amiről a megnyitón a Goethe Intézet igazgatója, dr. Evelin Hust beszélt. Jelesül, hogy méltánytalanul ritka az alkotónőknek rendezett kiállítás. Amióta Budapesten van, az ország négy legnagyobb kiállítóhelyén (Nemzeti Galéria, Ludwig, Szépművészeti, Kiscelli Múzeum) 226 kiállítást tartottak, ezek elsöprő többségében a férfiak voltak fölényben, és csak 3-3,5 százalékban a nők.
A három kiállítást megnyitó rendezvényen sokan beszéltek, Jürgen-Carl Schrott, Vass László, Mike Friderika. Az EKF2023 programfejlesztési igazgatónője, akárcsak Dallos Krisztina, az EKF projektmenedzsere köszönetet mondott a Művészetek Házának, az intézmény vezetőinek és munkatársainak a kiváló szervezésért és partnerségért a művészeti projektek megvalósításában. Már érezhető volt az EKF2023 nagy megnyitó show-jának izgalma és öröme. A városközpontban, a galériák előtt főpróbát tartottak, konkrétan is szinte része lett a péntek délután a nagy happeningnek.
Kinetikusok, fényművészek
Azért, hogy ne maradjon talány, a bevezetőben írt mondatom, miszerint két hasonló stílusban gondolkodó, mégis eltérő irányban fejlődő műgyűjtőről van szó, elmondom, hogy Carl-Jürgen Schroth, amint a Veszprémkukacnak nyilatkozva kifejtette, ő inkább a konceptualizmus felé fejlődik, sokkal inkább bevállalva a kinetikusokat, fényművészeket, installációkészítőket. Vass László ebből a szempontból nézve konzervatívabb. De ugyanakkor vannak közös pontjaik, például az optikai illúziókat használó német Günther Uecker vagy a magyar Maurer Dóra, Vera Molnár.
Egyébként Vass László gyűjteménye, mintegy viszonozva a Schroth-gyűjtemény veszprémi kiállítását, idén tavasszal a németországi Soestban lesz látható. Ezzel is nyilvánvalóvá téve, nemcsak a fővárosok, de a kis- és közepes városok is képesek figyelemre méltó kulturális megnyilvánulásokra.
Vezető képünkön: Carl-Jürgen Schroth, Kígyósi Fruzsina, Vass Lász ló és felesége a Kultur. Kontakt. Konkret kiállítás megnyitóján. Fotók a szerző és Veszprémkukac