Jó, hogy felfújható atombunkert vagy űrhajót nem hoznak magukkal a strandolók! Hogyha kell, kéznél legyen.
A strandolás már csak ilyen. Természetesen be lehetne sétálni a strandra egy szál fürdőruhában, törölközővel – vagy ehhez kellene egy kis stílusérzék?
Bejárta a közösségi médiát a videó a szarajevói családról, amelyik gázrezsót vitt a tengerparti strandra és dzsezvát (kávéfőző edényt), nehogy a szokásos török kávéjuk nélkül maradjanak. De a közterület-felügyelők lecsaptak rájuk, véget vetettek az idillnek, mondván, gázrezsóval tilos a strandolás. Mindenféle kommentár érkezett az esetre pro és kontra. Hagyni kellett volna őket, hadd főzzék meg a babgulyást is a rezsón! Meg ilyenek, hasonló hangnemben.
A Balaton se kutya
Elnézve a balatoni strandokat, ide is becipelnek mindenfélét az emberek. Idős baráti társaságok hozzák a fél nappalit a hat székkel, hátha vendégük érkezik, ne érje őket felkészületlenül. Hozzák ezért az ezüst salátástálat és a kristálypoharakat is. Pezsgőt a hűtőládában, meg némi sört, utóbbit saját használatra. Kisgyerekes apukák húzzák elcsigázva a strandkocsit, megpakolva sátorral, gyerekrollerrel, futóbiciklivel, téli-nyári ruhakollekcióval, a tetején három gyerekkel, felfújt úszószörnyekkel, markolós autókkal, Barbie baba- és plüssállat-válogatással, homokozókészlettel, különféle színű labdákkal. Majd választ belőlük a kicsike, melyikre vetne egy pillantást, mielőtt elmélyülne a homokozásban. A strandolás már csak ilyen. De nem!
Autóból felfújt SUP-pal a hónuk alatt
Mindez bonyolult és felesleges! Az egésznek semmi értelme. Először is elállják az autóval a strandbejáratot, hosszú percekbe telik mire több túrában berámolják, bevonszolják az összes cuccot. Aztán meg lemegy a nap, mire mindezt kipakolják valahol egy fa tövében. A végén az egészet vissza a strandkocsiba, a kocsiból az autóba. És akkor hoppá, nincs meg a kocsikulcs! Vagy a szemüveg. Hova lett a strandbérlet? Akkor most ki se tudunk lépni?
Viccesek az evezősök is, egyszerre akár két SUP-pal is a hónuk alatt, amit előtte fújtak fel az autójukra kapcsolt dobhártya-hasogató pumpával, lehetőleg a strandbejárat közvetlen közelében. Hadd hallja a nép, hogy megérkeztek! A gőzhajó méretű gumicsónakkal sem egyszerű belibbenni a belépésre várók feje fölött, szerteszét hulló evezőkkel.
Tárgyakkal beborított táj
Természetesen be lehetne sétálni a strandra egy szál fürdőruhában is, törölközővel a kezünkben. De ehhez sok pénz kellene és egy kis stílusérzék? Igaz, ami igaz, az ember meg van ijedve, ha belép a strand területére, vesztegzár alá kerül, kiszolgáltatva SUP-kölcsönzőnek, büfésnek, étteremnek, bazárárusnak. Ezért inkább hoz mindent otthonról. Meg sem fordul a fejében, hogy vannak köztük korrektek is.
Az a homályos gyanúm, hogy igazából senki sem vágyik erre a nagy kipakolásra, amikor strandolni indul, hanem inkább a természet közelségére, vízre, fűre, fára, homokfövenyre. Csakhogy minél több tárgyat vonszolunk magunkkal, annál kevesebb marad nekünk a természetből, a strandolás élményéből.
