Mindenféle betegség egyik fő oka az étrendünkben és az életmódunkban keresendő – állítják szakértők. Nincs, aki ne tudná, ha jót akarunk magunknak, harmonikusan kellene élni, több zöldséget, gyümölcsöt, teljes értékű gabonafélét fogyasztani. Ugyanakkor nehéz a napi rohanásban az egészséges étkezés szabályaira is odafigyelni. Ráadásul állítólag ezekben az élelmiszerekben is sok a vegyszer és más káros anyag. A 22-es csapdájában a 21. századi emberiség?

Valóban egészséges-e az az étel, amit annak hiszünk és a család elé teszünk? Egyáltalán mi ez a nagy felhajtás az egészséges életmód körül? Divat, vagy van orvosilag igazolható alapja? Életmódorvoslás sorozatunkban erről kérdezzük a szakembereket.

Mit mond az orvostudomány?

Elsőként dr. Havasi Anett belgyógyász, nefrológus, diabetológus, hipertonológus adjunktussal, a veszprémi Vanderlich Egészségcentrum orvosigazgatójával beszélgettünk.

Az első reggeli kávé mellett adott interjút az adjunktus asszony, akinek ezúton is köszönjük, hogy időt szakított ránk a zsúfolt napirendje mellett.

– Már a csapból is az folyik, hogy éljünk egészségesen, s hogy a legtöbb betegség összefüggésben áll azzal, amit megeszünk. Orvosi szempontból bizonyítható ez? Vagy egyfajta kordivatról van szó? Volt idő, amikor azt sulykolták, hogy a túlzott zsírfogyasztás vagy például a vaj egészségtelen, mert összefüggést találtak a zsiradékfogyasztás és az érelmeszesedés között.

– Az egészséges étkezés fontosabb, mint gondolnánk. Nem véletlenül tartja a mondás: az vagy, amit megeszel. Bár részben változnak a táplálkozási ajánlások időről időre, azért az alapok változatlanok. Tehát azt kimondhatjuk, hogy az egészséges étrend zöldségfélék, gyümölcsök, teljes értékű gabonafélék, tejtermékek fogyasztására épül, megfelelő arányban ezt egészítik ki a teljes értékű fehérjét tartalmazó élelmiszerek, a tojás, a halak, a húsok. Ugyanakkor kétségtelenül bonyolult kérdésről van szó, aminek nagyon sok vetülete van, és tény az is, hogy befolyásolja a mindenkori divat. Például napjainkban érzékelhetően terjed a gluténmentes táplálkozás divatja, akkor is, ha ennek nincs megalapozott testi oka. Félreértés ne essék, vannak azok a típusú diéták, amelyek a szervezet működési zavara miatt valóban szükségesek és vannak azok, amelyeket a kordivat hoz magával.

Ne feledjük, az étkezési divatot nagyon erősen befolyásolják a gazdasági szempontok is. Például annak idején azért terjedhetett el a margarin felhasználása, mert ipari méretekben kellett olcsón vajszerű anyagot gyártani és ezt az amerikai ipar a margarinnal tudta megoldani. Csak később kezdtek el a kutatók azzal foglalkozni, hogy a margarinban jelen lévő túltelített zsírok igazából az érelmeszesedés szempontjából nem kifejezetten jók, és éppenhogy csökkenthetik az egészséges élet esélyeit. Egyébként ahhoz, hogy felelősséggel meg lehessen állapítani, hogy valami nem egészséges, sokszor hosszabb időnek kell eltelni.

Fókuszban az elhízás

– Ezek szerint nem lehet teljes bizonyossággal megmondani, hogy mi az egészséges és mi az egészségtelen?

– Vannak tényezők, amelyekről azt gondoljuk a tudomány jelenlegi állása szerint, hogy azok biztosan nem jók az emberi szervezet számára. Napjainkban az elhízás és annak kutatása áll a táplálkozástudomány fókuszában. Ez a legnagyobb probléma, mert ez a népbetegség az, amelyhez nagyon sok más betegség is kapcsolódik és jelentősen befolyásolja az élettartamot és minőséget.

– Mi az oka annak, hogy ilyen súlyos méreteket öltött az elhízás?

Ennek megválaszolásához vissza kell menni az időben addig, amikor az orvostársadalom ráébredt az érelmeszesedés és a szív- érrendszeri betegségek okozta halálozás jelentőségére, ezt a problémát próbálták táplálkozástudomány szempontjából is valahogyan kezelni. Akkor indult el Amerikában az az irányzat (minden nagy szédítés onnan indul), hogy valahogyan le kell csökkenteni a kalóriabevitelt, amiben a zsírt tartották a legnagyobb bűnösnek. Abból indultak ki, hogy 1 g zsír kétszer annyi energiát ad, mint ugyanannyi szénhidrát vagy fehérje. Így aztán egyenlőségjelet tettek a kevesebb kalória és a zsírszegény táplálkozás közé.

Évtizedekkel később kezdtek arról cikkezni, hogy igazából nem volt megalapozott orvosi bizonyíték arra, hogy a zsírnemű anyagok túltengése okozná az elhízást. Ennek ellenére zsírszegény étrendre fogták az amerikai lakosságot, majd aztán a Föld lakosságát. Ennek ma már nagy szakirodalma van. A zsírt korlátozták, tehát valami mást kellett enni, így került túlsúlyba a szénhidrát és a fehérje az étkezésben. Az antropometriai adatokat visszamenőleg áttekintve kiderül, hogy körülbelül ettől az időszaktól kezdődött a lakosság elhízásának nagyarányú növekedése és vele együtt a diabéteszé is.

– Egyre többen egyenlőségjelet tesznek a vegán étrend és az egészség közé. Legyünk vegánok?

– A vegán étrend valóban kedvező lehet a zöldség- és gyümölcsalapú étkezés miatt, hiszen a növényi rostok fontosak az emésztés folyamatában, emellett lassítják például a szénhidrátok felszívódását. Ugyanakkor léteznek fontos, esszenciálisnak nevezett aminosavak, amelyek az állati fehérjékben vannak jelen, ezeket hívjuk teljes értékű fehérjéknek. Azzal, hogy a vegánok korlátozzák ezeknek a bevitelét, valószínűleg hiányt szenvednek ebben. Fehérjék helyett vélhetően megnövekszik a szénhidrát meg a zsír aránya a táplálkozásukban. Tudom, hogy erre számtalan ellenérvük is lehet, de ez is egy szempont. Ugyanakkor a zöldségek, gyümölcsök káros vegyianyag-tartalma is lehet egy szempont, hiszen a növények koncentrálhatják magukban.

A 22-es csapdájában?

– De hát a húsokban kimutatható káros vegyi anyagokkal ugyanez a helyzet! Mintha a 22-es csapdájában vergődne az emberiség, már minden szennyezett valamilyen mértékben.

– Valóban, teljes bizonyossággal akkor tudhatjuk, hogy mit teszünk az asztalra, ha mi magunk termeltük, vagy olyan valakitől vesszük, akiben megbízhatunk. Mindenkinek el kell dönteni a prioritást, ha valaki arra teszi fel az életét, hogy magának házilag megtermeljen mindent, és erre hajlandó jelentős energiát fordítani, azt is lehet, csak financiálisan nem biztos, hogy jól jön ki belőle, legfeljebb ha eladásra rendezkedik be.

– Miféle bajt okozhatnak a káros anyagok a szervezetünkben?

– Nincs kiírva a vastagbélre, amikor megtükrözik, hogy azt a daganatot konkrétan mi okozta. De látszik a tendencia, hogy a daganatos betegségek száma növekszik, nyilván nem egyenletesen és nem minden típus. A magas vérnyomással és diabétesszel kezeltek száma is nagyobb. Viszont a szív- és érrendszeri betegségek halálozási statisztikája javult a sikeres gyógykezelések folytán, amibe az életmódváltás is belejátszik, de nem elsősorban csak a táplálkozási változások miatt.

A diabétesz előfordulása sajnos emelkedő tendenciát mutat, de nem nagyobb mértékben, mint a korábbi évtizedekben. A felnőttkori 2-es számú diabétesz nagyon erős összefüggésben van a túlsúllyal, ez az, amiért ennyire erős az üzenet a lakosság felé, hogy feltétlenül védekezni kell az elhízás ellen. A túlsúly nagyon sok bajt okozhat, az érrendszeri betegségektől, a magas vérnyomáson át az ízületi betegségekig. Bevonzzák egymást ezek az állapotok. Azzal, ha az ember lefogy például 10-15 kg-ot, jelentősen csökkenteni lehet a diabétesz előfordulását. Persze, van genetikai alapú inzulinrezisztencia stb., és ami genetikában meg van írva, azt kevésbé tudjuk étrenddel megfogni, de én mindig arra tanítom a pácienseket, hogy minden betegségnek van egy önrésze: vagyis én azzal tudok foglalkozni, amit én befolyásolni tudok, és ebben nagyon nagy szerepet kap a diéta.

– Mikor kezd el foglalkozni az ember az egészséges életmóddal? Amikor megbetegszik?

– A gyógyulni akarás mindenképpen erős motiváció. Azt szoktam mondani, én belgyógyászként alapvetően olyan betegségekkel foglalkozom, amelyek nem fájnak. Krónikus vesebetegség, cukorbetegség, magas vérnyomás, elhízás, magas vérzsír. Van, aki homokba dugja a fejét, nem csináltat labort, nehogy véletlenül kiderüljön, hogy gond van. Ami nem látszik, nem fáj, azzal nem foglalkoznak. Ráadásul az élelmiszerekben lévő toxikus anyagok, vagy csak a helytelen élelmiszer-összetétel okozta betegségek nem azonnal alakulnak ki, ezekhez évek, akár évtizedek kellenek például egy vastagbél rákhoz is, ezért nem érezzük annyira fontosnak, hogy már az elején jól csináljuk, mert nem félünk túlzottan ezektől. A férjem kardiológus, így első vonalból látom, hogy neki nincs olyan gondja, hogy ne vennék elég komolyan, mert amikor a beteg szívritmuszavarral, infarktussal vagy szívelégtelenséggel orvoshoz kerül, akkor nagyon megijed. Ilyenek vagyunk. Holott ha időben odafigyelnénk a jelekre és beavatkoznánk, akár az egészséges étkezés tekintetében, akkor még időben megfoghatnánk az egész folyamatot.

A vezető képen: Dr. Havasi Anett: Az egészséges étkezés fontosabb, mint gondolnánk. Fotó: Vanderlich Egészségcentrum