Senki nem hitte volna, hogy a Magyar Labdarúgó Szövetség az Európai Unió Bíróságától tanul adatkiadás ügyében. Mindkét szervezet arra hivatkozva akarja elodázni a költségek nyilvánossá tételét, hogy a sok adatlap másolása munkaerő- és időigényes, ráadásul azokon a személyes adatok kitakarása is bonyolult.
A demokrácia hosszadalmas és drága mulatság, de sajnos még nem találtak fel ennél jobbat! – ezzel szokás vigasztalni a nagyérdeműt, ha csóválni kezdi a fejét a szerinte indokolatlan költekezések miatt. A polgárok többsége nem látja át, de talán nem is akarja a teljes költségvetést. Abból vonnak le következtetéseket, hogy az ő fizetésükhöz képest mennyi a képviselők tiszteletdíja. A 28 uniós tagállam 48 újságírója még csak nem is erre kíváncsi, mert azt megtalálja az unió Parlamentjének honlapján.
Negyedik éve arról folyik a bírósági per az újságírók és az EU között, hogy a 8611 eurós havi bruttófizetés mellé járó 4320 eurós általános költségtérítést, a 24 176 eurós asszisztensi fizetést (ez éves összeg) és az évi 4624 eurós utazási támogatást milyen számlákkal igazolják. Az Átlátszó.hu munkatársai, Sepsi Tibor és M.Tóth Balázs részt vesznek a perben, folyamatosan közlik az eljárás részleteit.
Az Európai Parlament Bírósága elutasította a benyújtott kérelmet hivatkozva a számlákon szereplő személyes adatok védelmére, illetve, hogy túl sok elszámolást kellene összesíteni.
Az újságírókat azonban nem könnyű lerázni, hiszen nemcsak sok tízmillió euróról van szó, hanem az európai polgárok adóiból tevékenykedő testületek működésének tisztaságáról is. Ezzel kapcsolatban nyilvánosságra kerültek már visszaélések.
A 48 újságíró él jogorvoslati lehetőségével: az Uniós Bíróság Nagykamarájához fordultak. Kétségtelen, az egyszerűbb az lenne, ha végre maguk a képviselők szavaznák meg (eddig hétszer vetették el!), hogy betekintést engednek a költségelszámolásukba.
D.Zs.
[stextbox id=”grey”]Oldalanként tíz forintért nézheti meg a Transparency International Magyarország (TI) korrupcióellenes szervezet, hogy a Magyar Labdarúgó Szövetség mire költötte a TAO címen ismert sporttámogatásokat. A jogvédők több mint két éve közadat-igénylésben kérték ki a sportszövetségektől az általuk kiállított támogatási igazolásokat, hogy kiderülhessen, milyen cégek mennyi TAO-támogatást irányítottak az egyes csapatokhoz és azok mire költötték ezeket a pénzeket. A sportszövetségek adótitokra és a személyes adatok védelmére hivatkozva megtagadták a választ, ezért a TI beperelte őket. Másodfokon megnyerték a pert, ám a Kúria hiába döntött a javukra és kötelezte az adatok kiadására például az MLSZ-t, amin a legtöbb TAO-pénz folyt keresztül a cégektől a focicsapatokig, a döntés ellenére sem adták át az adatokat a TI-nak. Pontosabban két feltételhez kötötték: a labdarúgó szövetségnek 40 ezer oldalnyi támogatási igazolást kell kiadnia, ami anyagköltséggel és munkaerőigénnyel is jár. Erre hivatkozva az MLSZ oldalanként 10 forint, vagyis összesen 400 ezer forint költségtérítést kér. Ráadásul azt, hogy a TI írjon alá egy titoktartási nyilatkozatot, mert a támogatási igazolásokon személyes és védett adatok vannak.[/stextbox]
