Megoldotta a tanárhiányt az oktatási vezérkar egy látványos trükk bevetésével: eltörlik a kötelező emelt szintű érettségit. Az egyetemek önállóságának hangoztatásával döntöttek erről, holott egyszerűen nincs tanár, aki felkészítené a diákokat a magasabb szintű vizsgára.
Gyors és hatékony megoldást reméltek a tanárhiány enyhítésére már tavasszal az oktatás irányítói zseniálisnak hitt megoldásukról, miszerint az egyetemek tanárszakos hallgatói már a hatodik félév után taníthatnak a középiskolákban. Nem kell megvárniuk sem a kötelező féléves tanítási gyakorlatot, sem a diplomájuk pecsétjét. Így az egyetemistáknak kevesebb idejük marad meghatározott órák felvételére, speciális tudás elsajátítására.
Levelező tagozaton?!
A kormány szerint ez nem gond, majd később, diplomájuk kézhezvétele után, levelező tagozaton megszerzik az emelt szintű érettségi tárgyak tanításához szükséges tudást. Feltehetően az idei jelentkezési számok késztették a hatóságot radikálisabb megoldásra. Talán elképzelték, hogy a 180 ezer nettóból élő pályakezdő az első két évben kapkodva megtartja a kötelező óráit és a helyettesítéssel rálőcsölteket. A következő háromban családalapítással lesz elfoglalva, majd a gyermekgondozás köti le minden energiáját. Mire jelentkezne, hogy megszerezze az emelt szinthez szükséges tudást, nem biztos, hogy a pályán van. Ha mégis, akkor esze ágában sincs újabb terhet a nyakába venni. És persze az igazgató sem örülne, mert a tanulmányi szabadság idejére gondoskodnia kellene kollégája helyettesítéséről.
Itt a vége az emelt szintűnek
Nagyszerű ötletüket azzal az átlátszó trükkel adják el, hogy az intézkedés az egyetemek önállóságát erősíti, merthogy mostantól ők döntik el, kérnek-e a felvételihez emelt szintű érettségit. Amit anno 2005-ben hosszú előkészítés (nem két hónapos kapkodás) után azzal a céllal vezettek be, hogy a dupla vizsgázás (érettségi és felvételi) szűnjön meg, és az egységes, mindenki számára nyilvános követelményű érettségi vizsga egyúttal felvételi vizsga is legyen. Na, ennek itt a vége. Nincs az a diák, aki a kőkemény vizsgát választaná, ha annak eredménye nem számít be sehová.
Nyelvvizsga sem kell
Azt is az egyetemek önállóságának zászlóra tűzésével adná el Csák János kulturális és innovációs miniszter, hogy a felvételihez szükséges 500 pont ötödéről a felsőoktatási intézmények dönthetnek. Július végén a közösségi médiában videón(!) jelentette be, hogy átalakítván a felsőoktatási felvételi rendszert, megszüntetik a nyelvvizsga-kötelezettséget is.
A terveket egyeztetik a megvalósítás terepén dolgozókkal: a minap kapták meg Hankó Balázs felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár levelét a rektorok, amelyből többek között az is kiderül, mire adhatják a száz pontot az egyetemek.
Sőt, 2024-től akár szóbeliztethetnek is. Elképzelhető, mekkora örömmel élnek majd jogukkal a túlterhelt oktatók, akik három-négy állásból szerzik össze keresetüket.
A levél egy hónap határidőt szab az egyetemeknek a javaslatok véleményezésére, amiről elküldésük pillanatában pontosan tudták, a szeptemberi tanévkezdés idején mulatságos kérés.
Kétségtelen viszont, hogy a változtatások közös célja oly nemes: az egyetemi autonómia és a hallgatói felelősségvállalás növelése szuperül hangzik.
Fotó: infostart.hu
